Emile Dirks politológus és James Leibold sinológus elemzése az Australian Strategic Policy Institute weboldalán írnak arról, hogy a kínai kormány megkezdte a világ legnagyobb rendőrségi DNS-adatbázisának kiépítését. Mindez azonban többet jelent annál, minthogy a világon egyre több helyen a rendőrség már nem csupán a bűnelkövetők ujjlenyomatát, hanem DNS-mintáját is rögzíti. Kínában ugyanis olyan emberek millióinak DNS-adatait, köztük gyerekekét begyűjtik és tárolják, akik nem szerepelnek a bűnügyi nyilvántartásban. A hatósági DNS-adatbázis létrehozását 2013-ban kezdték, első körben a tibeti és az ujgur férfiak körében vettek mintákat, majd 2017-ben a Közbiztonsági Minisztérium az egész országra kiterjesztette a programot „a közbiztonsági szervek hatékonyságának elősegítése és a társadalmi kontroll erősítése érdekében”. A legfrissebb becslések szerint a kezdeti adatbázis mára száz-száznegyvenmillió DNS-adatot tartalmaz.
A szerzők szerint a DNS-adatbázis hatékony eszköze a bűnüldözésnek, elvégre a minta eléggé kiterjedt ahhoz, hogy lényegében bármilyen DNS-minta tulajdonosát könnyen azonosítsák rokonai az adatbázisban szereplő biometriai adatai alapján. Ugyanakkor hozzáteszik, hogy a DNS-adatok egyúttal a megfigyelés és az elnyomás új eszközei is lehetnek: a hatóságok az adatbázis segítségével ugyanis a bűnözők mellett az egypártrendszer kritizálóit is könnyen beazonosíthatják.
Még rosszabb, hogy a DNS-adatok az ellenzékiek és a disszidensek rokonainak felkutatását is lehetővé teszik, amit aztán felhasználhatnak a párt ellenségeinek zsarolására.
Nicholas D. Wright biztonságpolitikai elemző a National Endowment for Democracy oldalán publikált jelentésében ennél is tovább merészkedik: szerinte a kommunista techno-totalitárius megfigyelőállam egyéb rendszereinek és adatbázisainak összekapcsolásával számottevő mértékben növekedhet a párt társadalom feletti kontrollja. Míg Ross Andersen, az Atlantic szerzője úgy látja, hogy ezzel a kínai hatóságok akár prediktív módon, vagyis a rendszerkritikus tettek elkövetése előtt beazonosíthatnák a rendszer bírálóit.
Érdekesség viszont, hogy miközben nyugaton emberi jogi és adatvédelmi okokból egyaránt aggályosnak tartják a kínai DNS-adatgyűjtést, a demokratikus országok polgárai önként kiszolgáltatják azokat. Az etnikai származás felderítésére használt olcsó DNS-tesztek eredményeit például amerikaiak milliói töltik fel nyilvános adatbázisokba. Az amerikai rendőrség ezekből tizenötmilliós DNS-adatbázist létesített, és használt több alkalommal bűnözők azonosítására.
Az otthoni DNS-tesztek gyártására-elemzésére szakosodott 23andMe a közösségi szállásmegosztással, rövid távú lakáskiadással foglalkozó Airbnb-vel közösen létrehozták az Airbnb Heritage Travel, vagyis Örökségi Utazás nevű oldalt, melynek segítségével az utazni vágyók „saját gyökereiket szem előtt tartva járhatják be a világot.” A weblap átirányítja látogatóit a 23andMe sitera, ahol száz dollárért megvásárolható a házi teszt, a hozzá kapcsolódó örökségelemző szolgáltatással egyetemben. „Az utazás újragondolásának éllovasával, az Airbnb-vel való együttműködésünkkel izgalmas lehetőséget nyújt vásárlóinknak arra, hogy kapcsolatot teremtsenek az örökségükkel, méghozzá mély és személyes kulturális és utazási élményeken keresztül” – olvasható a cég közleményében, amit egyébként a Google-alapító Sergey Brin felesége, Anne Wojcicki hozott létre.
Az örökségtúrák népszerűsége a házi DNS-tesztek elterjedésével ugrott meg, egy hatszáz fős - nem reprezentatív - felmérés szerint ugyanis a tesztek vásárlóinak ötvenhárom százaléka döntött már úgy, hogy elutazik egy olyan országba, ahol felmenői éltek. Az Airbnb egy áprilisi, nyolcezer fős közvélemény-kutatásból pedig kiderül, hogy az indiaiak nyolcvankilenc, a franciák hatvankilenc százaléka, míg az amerikaiak több mint fele utazott már ilyen országba.
Nem meglepő módon azokból az országokból indultak legtöbbször ilyen túrákra, ahol a történelem neve egybeforrt a bevándorlással: az Egyesült Államokból, Kanadából és Ausztráliából.
Januárban a mexikói légitársaság, az AeroMexico akciója vált virálissá, amelynek reklámkampányában az USA déli államainak lakosait szembesítették azzal DNS-tesztelés után, hogy voltak mexikói felmenőik. Az akció szerint annyi százalék kedvezményt kapnak a légitársasággal utazó amerikaiak, ahány százalékban mexikói származásúak.
(Fotó: Pixabay)