1812 júniusában Napóleon mintegy 600 000 katonával indította meg hadjáratát. Őszre el is érte Moszkvát, ám a várost üresen és ellátmány nélkül találta. A tél közeledtével a csapatok kénytelenek voltak megkezdeni a visszavonulást Lengyelország felé. Október és december között több százezren haltak meg az embert próbáló körülmények között.

Sokáig a túlélők beszámolói és a korábbi genetikai vizsgálatok alapján úgy vélték, hogy a tífusz és a lövészárok-láz voltak a fő halálozási okok. Nicolás Rascovan, a párizsi Pasteur Intézet kutatója és csapata azonban új eredményekkel állt elő, amelyek megkérdőjelezik ezt a feltételezést. Tizenhárom, a litvániai Vilniusban eltemetett katona fogmintáiból vontak ki DNS-t – a város a francia visszavonulás idején a halálesetek egyik központi helyszíne volt. Meglepő módon a kutatók nem találtak nyomát sem a tífusznak, sem az árokláznak. Ehelyett két másik kórokozót azonosítottak: a Salmonella entericát, amely a paratífuszért felelős, valamint a Borrelia recurrentist, egy tetvek által terjesztett baktériumot, amely visszatérő lázat okoz.

A tanulmányban fejlett metagenomikai elemzést alkalmaztak – ez a módszer a mintában található összes genetikai anyagot vizsgálja, nem csak a feltételezett kórokozókat.

„Eredményeink alapján életszerű magyarázat, hogy a katonák halálát a kimerültség, a hideg és több betegség – köztük a paratífusz és a tetvek által terjesztett visszatérő láz – együttes hatása okozta” – írják a szerzők a tudományosan egyelőre még nem lektorált tanulmányban.

Bár a visszatérő láz önmagában nem mindig halálos, a kutatók szerint a már amúgy is kimerült katonákat jelentősen legyengíthette, így védtelenné tette őket az éhezéssel és a hideggel szemben.

Sally Wasef, a Queenslandi Műszaki Egyetem kutatója ugyanakkor óvatosságra int.

„Véleményem szerint ezek az eredmények inkább sejtetnek, semmint bizonyítanak” – mondja, hozzátéve, hogy a kimutatott mikrobiális DNS mennyisége alacsony volt.

Mint Wasef rámutat: jóval szélesebb körű vizsgálatokra lesz szükség ahhoz, hogy biztosabb következtetéseket lehessen levonni.

A szakértők egy dologban azonban egyetértenek: ez a kutatás is jól mutatja, hogy a genetikai módszerek ígéretes eszközt kínálnak annak feltárására, milyen szerepet játszhattak a betegségek a történelem nagy eseményeiben – különösen ott, ahol az írott források hiányosak.

(Kép: Napóleon hadseregének visszavonulása Oroszországból –
Ary Scheffer festménye, forrás: wikimedia.commons)