2020 a munkaerőpiac legstresszesebb évét hozta el számunkra, amiben az emberek már robotok segítségére is számítanak – derült ki az Oracle és a Workplace Intelligence, HR kutató és tanácsadó cég új tanulmányából. Tizenegy ország több mint tizenkétezer alkalmazottját, menedzserét, HR vezetőjét és vezetőjét felkaroló tanulmány eredményeiből kiderült, hogy a COVID-19 világjárvány hatására megnövekedett a munkavállalók áltat tapasztalt munkahelyi stressz, szorongás és a kiégés, továbbá kiderült, hogy

szívesebben fogadnának el segítséget robotoktól, mint menedzsereiktől.

Idén az emberek hetven százaléka több munkahelyi stressznek és szorongásnak van kitéve, mint tavaly: a megnövekedett stressz és szorongás pedig negatívan hatott a globális munkaerő hetvennyolc százalékára, még több stresszt (harmincnyolc százalék), a munka-magánélet egyensúlyának felborulását (harmincöt százalék), kiégést (huszonöt százalék), szocializáció hiányából fakadó depressziót (huszonöt százalék) és magányt (tizennégy százalék) okozva ezzel. A világjárvány okozta nyomás rátelepült az olyan mindennapos munkahelyi stresszorokra, mint például a követelményeknek való megfelelés (negyvenkét százalék), a fárasztó rutinfeladatok elvégzése (negyvenegy százalék), és a feladatmenedzselés (negyvenegy százalék) is. A munka okozta mentális egészséget érintő problémák negatívan hatnak az emberek magánéletére, a világjárvány súlyosbította a munkahelyi mentális egészség problémáit, és hatása nem csak a szakmai életre korlátozódik – legtöbben otthon is tapasztalják ezeket. A kutatásban megkérdezettek nyolcvanöt százaléka nyilatkozott úgy, hogy a munkahelyen tapasztalt mentális egészséget befolyásoló tényezők (mint például a stressz, szorongás és depresszió) kihat az otthoni életükre is. A leggyakoribb következményekként alvási nehézségek (negyven százalék), romló fizikai egészség (harmincöt százalék), az otthoni boldogság csökkenése (harminchárom százalék), romló családi kapcsolatok (harminc százalék) és a barátoktól való izoláció (huszonnyolc százalék) jelentkezett. A szakmai és magánélet közötti határ jelentősen összemosódott a távmunkában dolgozók esetében.

A megkérdezettek harmincöt százaléka havonta több mint negyven órával dolgozik többet és huszonöt százalékuk tapasztalt kiégést a túlórák miatt.

A távoli munkavégzés hátrányai ellenére hatvankét százalékuk találja most vonzóbbnak a távmunkát, mint a pandémia kitörése előtt, mivel több időt tölthetnek együtt a családdal (ötvenegy százalék), valamint több idő jut az alvásra (harmincegy százalék) és több munkát is tudnak elvégezni (harminc százalék).

Az alkalmazottak segítségre vágynak, és akár a technológia felé is fordulnának

Az emberek többet várnának a technológiától az együttműködési megoldásoknál, szeretnék, ha a technológiával támogathatnák mentális egészségüket. A megkérdezettek csupán tizennyolc százaléka részesítené előnyben az embereket a robotokkal szemben, amikor mentális egészségük támogatásáról van szó. Úgy érzik, hogy a robotok nagyobb ítéletmentességet (harmincnégy százalék), és elfogulatlan közeget biztosítanak problémáik megosztásához (harminc százalék), valamint gyors válaszokat adnak az egészséggel kapcsolatos kérdéseikre (huszonkilenc százalék).

Az emberek hatvannyolc százaléka szívesebben beszélne a munkahelyi stresszről és szorongásairól egy robotnak, mintsem főnökének,

Nyolcvan százalékuk, pedig arra is nyitott, hogy tanácsadója ezekben a kérdésekben egy robot legyen. Hetvenöt százalékuk nyilatkozta, hogy mesterségesintelligencia-megoldás támogatta már mentális egészségét a munkahelyén. A legfontosabb előnyöket a munka hatékonyabb elvégzéséhez szükséges információk biztosítása (harmincegy százalék), a feladatok automatizálása és a munkaterhelés csökkentése és a kiégés megelőzése terén (huszonhét százalék), a stressz csökkentésében a prioritások felállításának elősegítésével (huszonhét százalék). Az MI segített a munkavállalók többségének (ötvenegy százalék) lerövidíteni a munkahetet, és hosszabb szabadságot tett lehetővé számukra (ötvenegy százalék). A válaszadók több mint fele szerint a mesterségesintelligencia-technológia növeli a munkavállalók produktivitását (hatvanhárom százalék), javítja a munkával való elégedettséget (ötvennégy százalék) és javítja az általános jólétet (ötvenkét százalék).

A munkahelyi mentális egészséget érintő problémák nem tűnnek el maguktól, nem lehet őket figyelmen kívül hagyni

Az alkalmazottak világszerte elvárnák munkáltatóiktól, hogy több mentális egészségi támogatást nyújtsanak számukra, hiszen, ha ez a segítség nem áll rendelkezésükre, annak hosszantartó hatásai lesznek a globális produktivitásra, valamint a globális munkaerő magán és szakmai életére is. Az emberek hetvenhat százaléka érzi úgy, hogy a munkáltatónak többet kéne tennie a munkavállalók mentális egészségének védelme érdekében. Ötvenegy százalékuk megjegyezte, hogy munkahelyük biztosít valamilyen mentális egészséget támogató szolgáltatást a COVID-19 járvánnyal összefüggésben. A globális munkaerő nyolcvanhárom százaléka szeretné, ha cége valamilyen technológiát biztosítana mentális egészségének támogatására, ideértve a releváns egészségügyi információhoz való hozzájutást (harminchat százalék), igény szerinti tanácsadási szolgáltatást (harmincöt százalék), proaktív egészségfigyelő eszközöket (harmincöt százalék), hozzáférést jólléti vagy meditációs alkalmazásokhoz (harmincöt százalék), valamint az egészséggel kapcsolatos kérdések megválaszolásához szükséges chatbotot (huszonnyolc százalék).

A munkavállalók nyolcvannégy százaléka szembesült a távmunkából fakadó kihívásokkal. A leghangsúlyosabb kihívások a magán és a szakmai élet összeolvadása (negyvenegy százalék),  valamint a megnövekedett mentális egészséget érintő problémák, például a stressz és a szorongás kezelése (harminchárom százalék). Az emberek negyvenkét százaléka szerint a munkahelyi stressz, szorongás vagy depresszió csökkenti produktivitásukat, negyven százalékuk szerint pedig a rossz döntéshozatal növekedéséhez vezet. A megkérdezettek nyolcvanöt százaléka szerint a munkával kapcsolatos stressz, szorongás és depresszió befolyásolja magánéletüket is.  "A távmunka új elvárásaival és a személyes és a szakmai élet közötti határ elmosódásával a COVID-19 jelentős hatást gyakorolt mentális egészségünkre – és ez iparágtól és országtól függetlenül minden munkavállalót érint" – mondta Dan Schawbel, a Workplace Intelligence ügyveztő partnere.

„A járvány előtérbe helyezte a mentális egészséget - ez korunk legnagyobb munkaerő-piaci problémája, és ez a következő évtizedben is így lesz.

Vizsgálatunk eredményei felfedik, hogy mennyire kiterjedt problémával állunk szembe, és miért pont most jött el az idő, hogy a szervezetek elkezdjenek erről beszélni és új megoldások után kutatni." “A világjárvánnyal a mentális egészség nemcsak szélesebb társadalmi kérdéssé, hanem a munkahelyi kihívássá is vált. Mély hatással van az egyéni teljesítményre, a csapat hatékonyságára és a szervezeti produktivitásra. Most minden eddiginél jobban be kell kapcsolódnunk az ezzel kapcsolatos párbeszédbe. Az alkalmazottak elvárják, hogy a munkaadók lépjenek fel és nyújtsanak megoldásokat számukra” - mondta Emily He, az Oracle Cloud HCM vezető alelnöke. Hozzátette: nagyon sokat lehet tenni a globális munkaerő mentális egészségének támogatása érdekében, és nagyon sokféle módon segíthet az olyan technológia is, mint az MI. De mindenekelőtt a szervezeteknek napirendre kell tűzniük a mentális egészség kérdését. Ha el tudják kezdeni ezt a párbeszédet - mind HR, mind ügyvezetői szinten - elkezdhetnek változásokat eszközölni. És ennek most jött el az ideje.

(Fotó: Getty Images Hungary, Oracle)