A történet átlagos diplomácia látogatásnak indult, Hszi Csin-ping, a kínai elnök a burmai Mianmarba utazott, és az eseményről a Facebookon is lehetett olvasni, ahol egy algoritmus ülteti át a híreket burmai nyelvről angolra. Mark Zuckerberg vállalatának későbbi nyilatkozata szerint pedig egy technikai malőr („technical issue”) miatt a program Kína első emberének a nevét következetesen „Mr Shithole”-nak fordította.
Ez azért roppant kínos, mert a shithole sajnos egy elég degradáló kifejezés (magyarul talán a szararc áll hozzá hangulatilag a legközelebb).
A „technikai malőr” elég kellemetlenül jött minden érintett félnek. Hszi Csin-ping látogatása részeként ugyanis Aun Szan Szu Kji államtanácsossal is találkozott, hogy különböző, a helyi infrastruktúrával kapcsolatos kínai befektetésekről tárgyaljanak. Erről pedig egy poszt felkerült Aun Szan Szu Kji hivatalos Facebook oldalára, amelynek angol fordítása így tele lett Mr Shithole-ra utaló referenciákkal.
A Reuters arról is tudomást szerzett, hogy a burmai híroldal, a The Irrawaddy főcímét úgy sikerült lefordítani, hogy :“Dinner honors president shithole”, ami nagyjából úgy fordítható, hogy „Vacsorát adtak Szararc elnök tiszteletére”. A hiba egyébként csak a Facebookon jelent meg, a Google fordításokat ez nem érintette.
A Facebook elismerte, hogy ilyesféle hibának nem lett volna szabad megtörténnie, és kijelentették, hogy megteszik a szükséges lépéseket, hogy a jövőben ne történhessen ilyesmi. Illetve természetesen bocsánatot is kértek. A közösségi média óriás szerint a hibát az okozhatta, hogy Hszi Csin-ping elnök neve nem volt része a burmai nyelvi adatbanknak, ezért az algoritmus jobb híján keresett valamit. Ezt a feltételezést erősítette meg az is, hogy az elnöki névhez hasonló szótaggal kezdődő, ismeretlen szavakat az algoritmus következetesen shithole-nak fordította.
Egy New York Times-nak nyilatkozó szakértő szerint ez azért fodulhatott elő, mert az említett szótaggal kezdődik a shithole kifejezés burmai megfelelője is.
Persze nyilván a Facebooknál sem vágták földhöz magukat a boldogságtól a történtek miatt, hiszen a vállalatnak amúgy is felemás a viszonya Kínával. Mark Zuckerberg például olykor kritikusan nyilatkozik az ázsiai országról, és tavaly októberben például azt mondta, hogy sosem nyugodna bele abba az árba, amit azért kellene fizetnie, hogy a cége Kínában működhessen. Ugyanakkor a vállalatnak jelentős bevétele származik innen, csak 2018-ban 5 milliárd dollárt kerestek Kínában, és idén január elején elismerték, hogy új mérnöki diviziót húznak fel Szingapúrban, hogy a kínai ügyfelekre koncentrálhassanak.
A Facebook amúgy Kínában nem elérhető, Hong Kongban viszont igen. Ráadásul a kínai nagyvállalatok és maga az állam is szívesen hirdet ezen a platformon.
A burmai nyelv amúgy nem először jelent megugorhatatlan lécet a Facebook algoritmusának. 2018-ban például egy, a rohingja népirtást ünneplő, burmai nyelvű posztot, amely a muszlimok kiírtására szólított fel, sikerült úgy fordítani, hogy „Mianmarban nem lehet szivárványom”. Miután erre a Reuters felhívta a figyelmet, a Facebook egy időre el is távolította a fordító funkciót.
(Kép: Pixabay, wikipedia)