A 2015-ben világszerte nagy sikerrel ünnepelt fény nemzetközi évét követően az UNESCO döntése értelmében 2018-tól ünneplik világszerte a fény nemzetközi napját. Azért május 16-ra esett a választás, mert 1960-ban Theodore Maiman amerikai mérnök és fizikus ezen a napon végezte az első sikeres kísérletet az általa épített lézerrel.

Theodore Maiman munkásságát ugyan nem ismerték el Nobel-díjjal, de a lézerfizikában azóta többen kiérdemelték ezt az elismerést. Közöttük van a 2018-as év egyik fizikai Nobel-díjasa, Gérard Mourou, aki 2005-ben először javasolta az ELI (Extreme Light Infrastructure) létrehozását.

A francia tudós, a Szegedi Tudományegyetem kutatóprofesszora gyakori vendég az ELI ALPS-ban. A 2023-as fizikai Nobel-díjasok közül Krausz Ferenc és Anne L’Huillier – az ő eredményeik alapozták meg az attoszekundumos fizikát –, szintén számos szállal kapcsolódik a szegedi intézethez.

Az ELI ALPS nemcsak világszínvonalú lézeres kutatásairól ismert, hanem arról is, hogy kiemelt figyelmet fordít a zöldenergia használatára. Az intézet saját naperőműve és a különleges Miyawaki-erdő is azt jelzi: a csúcstechnológia és a környezettudatos működés kéz a kézben járhatnak.

A fény nemzetközi napjához kapcsolódó nyitott kapus rendezvényen a látogatók megismerhetik, hogyan válik a nap energiájából a világ egyik legkülönlegesebb kutatólétesítményében extrém fény.

Az est egyik kiemelt programjaként Szabó Gábor professzor, az intézet vezetője tart előadást arról, miért számít az ELI ALPS a világ egyik legzöldebb tudományos kutatóintézetének, és hogyan kapcsolódik össze a fenntartható energiafelhasználás az extrém fény kutatásával.

Varjú Katalin tudományos igazgató pedig azt mutatja be, hogy az energia, a teljesítmény és az intenzitás milyen szerepet játszanak az intézetben végzett kísérletekben. A látogatók ezen az estén olyan helyszínekre is betekinthetnek, amelyek az év többi részében nem látogathatók. A programok között szerepelnek látványos tudományos bemutatók a fény, az energia és a lézeres kutatás kapcsolatáról. Interaktív játékok és villámkérdések várják a látogatókat, akik vezetett túrán vehetnek részt a naperőműnél, és megismerhetik a Miyawaki-erdőt, de tartanak ismeretterjesztő előadásokat a tudományos felfedezések menetéről és a vákuumenergiáról is.

Ezek is érdekelhetnek:

Igaz vagy hamis? – lássuk, mennyire vagy képben a Holddal Az vajon igaz, hogy a Hold nagyobb égitest, mint a Plútó? És az, hogy a Holdon nagyjából két hétig tart egy nappal, két hétig egy éjszaka?

Igaz vagy hamis? – lássuk, mennyit tudsz a Napról Igaz az, hogy vasnál nehezebb elemek nem keletkezhetnek a Napban, vagy hogy nem végez keringő mozgást? És egy távoli napon vajon tényleg felrobban szupernóvaként? Lássuk, mennyire vagy képben központi csillagunkkal!

Kvíz: mennyire ismered a Föld legszélsőségesebb helyeit? Azt például tudod, hogy melyik a Föld legmagasabb hegye, ha a teljes magasságát az alaptól a csúcsig mérjük?

Kvíz: 10 trükkös tudományos kérdés, amire nehéz helyesen válaszolni Azt például igaz, hogy az agyunknak mindössze a 10 százalékát használjuk?

(Forrás: ELI ALPS, Szegedi Tudományegyetem)