Louisa Mason, a Manchesteri Egyetem doktorandusza szerint érdemes lenne a jóval magasabb rádiófrekvenciák felé is kiterjeszteni a SETI-programok keresését.

Eddig a kutatók főként a 1,42 és az 1,66 GHz közötti, vízlyuknak nevezett frekvenciatartományra koncentráltak, mert úgy vélték, hogy a hidrogénhez és a hidroxilhoz kapcsolódó sáv univerzálisan logikus választás lehet a csillagközi kommunikációhoz. Az viszont korántsem biztos, hogy egy fejlett idegen civilizáció ugyanígy gondolkodna.

Mason a brit Nemzeti Csillagászati Találkozón mutatta be kutatását, amelyben nem új megfigyeléseket végzett, hanem a chilei ALMA rádióobszervatórium archív adatbázisát vizsgálta át. Olyan keskeny rádiójeleket keresett, amelyeket a természet ismert folyamatai nem képesek létrehozni. A kutatás ezúttal nem talált idegen technológiára utaló nyomot, de a munka igazi jelentőségét nem ez adja. A kutató ugyanis egy új módszert alkalmazott annak felmérésére, hogy valójában hány csillagot érintettek a korábbi megfigyelések. A távcsövek ugyanis nemcsak a kijelölt célpontot rögzítik, hanem rengeteg háttérben látható csillagot is, amelyek eddig nagyrészt kimaradtak a számításokból.

A korábban használt csillagkatalógusok helyett Mason a Tejútrendszer részletes számítógépes modelljét vetette be, amely a halványabb és nehezebben észlelhető objektumokat is figyelembe veszi.

Az eredmény meglepő volt: egy korábbi, 1327 égi területet vizsgáló felmérésről eddig úgy gondolták, hogy mintegy 288 ezer csillagot fedett le, az új számítás szerint azonban valójában több mint 6,1 milliót. Ez arra utal, hogy a rendelkezésre álló megfigyelési adatok sokkal értékesebbek lehetnek, mint korábban hittük.

A kutató szerint a mostani negatív eredmény nem kudarc, hanem annak jele, hogy a jövőben szélesebb rádiófrekvencia-tartományt kell vizsgálni, miközben a már meglévő csillagászati adatokat is hatékonyabban lehetne felhasználni.

Ezek is érdekelhetnek:

Igaz vagy hamis? – lássuk, mennyire vagy képben a magyar űrkutatással Teszteld tudásodat, és derítsd ki, mennyire vagy otthon a magyar űrkutatás izgalmas világában!

Kvíz: mennyire ismered az emberi agyat? Igaz, hogy az agysejtek nem képesek regenerálódni, vagy hogy az emberi agy mérete az elmúlt tízezer év alatt csökkent? És azt tudod, hogy milyen maximális sebességgel terjedhet az információ az agy idegpályáin?

Kvíz: mennyire ismered a fekete lyukak titokzatos világát? A fekete lyukak az univerzum legrejtélyesebb objektumai közé tartoznak, lássuk, te mennyit tudsz róluk.

Kvíz: mennyire ismered a Föld legszélsőségesebb helyeit? Azt például tudod, hogy melyik a Föld legmagasabb hegye, ha a teljes magasságát az alaptól a csúcsig mérjük?

(Forrás: Interesting Engineering)