Könnyű megmondani, hogy hol lakunk – erre még egy nagycsoportos is képes. De mi a helyzet, ha az egész univerzumban kellene magunkat elhelyezni? A kozmikus címünk úgy fest, hogy az emelet a Föld, a házszám a Naprendszer, az utca a Tejútrendszer, míg a város a Szűz szuperhalmaz és végül az ország a Laniakea nevű hatalmas struktúra, ahol rengeteg galaxis található. Azonban elképzelhető, hogy ez a cím így még nincs kész: a legújabb csillagászati kutatások alapján ugyanis az előbb ismertetett struktúrák valójában egy még nagyobb kozmikus entitás részei lehetnek, amelyet Shapley-koncentráció néven ismerünk – számol be róla a Universe Today.

A Shapley-koncentrációt gyakran a “gravitációs vonzás központjaként” emlegetik – ez egy sűrűn anyaggal (például galaxishalmazokkal és sötét anyaggal) telített térség, amely erős gravitációs hatást gyakorol környezetére. Míg a Laniakea már önmagában is ismert vonzásközpont, a Shapley-koncentráció az egész helyi Univerzum legmasszívabb ilyen területe. A csillagászok aktívan kutatják ezeket a “gravitációs medencéket”, hogy jobban megértsék a kozmosz legnagyobb szerkezeteit.

A Hawaii Egyetem kutatócsoportja, R. Brent Tully vezetésével, 56 ezer galaxis mozgását mérte meg, hogy feltárják ezeket a kozmikus struktúrákat. Tully szerint

„Az univerzumunk olyan, mint egy óriási háló, ahol a galaxisok a szálak mentén helyezkednek el, és csomópontokban csoportosulnak, ahol a gravitációs erők összesűrítik őket.”

A galaxisok mozgását ezekben a struktúrákban a víz mozgásához hasonlítja a vízgyűjtő területeken, ami alapján tehát a nagyobb gravitációs medencék, mint amilyen a Shapley-koncentráció is, átformálhatják a kozmikus szerkezetről alkotott elképzeléseinket.

A CosmicFlows nevű kutatócsoport vöröseltolódás-méréseket végez, hogy feltérképezze a távoli galaxisok sebességét és mozgását. Az eredmények pedig azt mutatják, hogy a helyi galaktikus medencénk, a körülbelül 500 millió fényév kiterjedésű Laniakea, része lehet a Shapley-koncentrációnak, amely ez utóbbinál tízszer nagyobb térfogatú. A Shapley-koncentrációt először Harlow Shapley csillagász azonosította az 1930-as években, mint egy “felhőt” a Centaurus csillagképben. Mostanra pedig az derült ki, hogy a Tejútrendszert is magában foglaló Helyi Csoport ezen régió felé mozog a Shapley-koncentráció jelentős gravitációs vonzásának a hatására.

Ezek a hatalmas kozmikus medencék már a korai univerzumban is léteztek, és a körülbelül 13,8 milliárd évvel ezelőtti Ősrobbanást követő sűrűség-ingadozásokból alakultak ki. Jó nagy megválaszolatlan kérdés azonban velük kapcsolatban (legalábbis a jelenlegi kozmológiai modellek alapján), hogy ezek a struktúrák miért növekednek. Ehsan Kourkchi csillagász szerint a nehézség jelenleg főleg a rendelkezésre álló adatokban, vagyis azok hiányában rejlik. Mint elmondja:

“A kozmikus felméréseink még nem elég nagyok ahhoz, hogy teljesen feltérképezzük ezeket a hatalmas medencéket.”

A további kutatások érdekében Tully csapata tehát a galaxisok sebességét méri, miközben figyelembe vesznek olyan tényezőket is, mint a sötét anyag jelenléte és a galaxisok formája. Az eredmények célja az Univerzum szerkezetéről készült 3D-s térkép finomítása – amelyben nem csak az anyag eloszlása látszana, de ezzel együtt a kozmoszt formáló, rejtélyes dinamika is. Ki tudja, egy nap pedig végre a kozmikus címünk is teljessé válhat.

(A cikkhez használt borítókép illusztráció, forrása: Pixabay/JuliusH)