A három arany Chevrolet Bel Airt tehát az 50 milliomodik legyártott autó miatti ünnep okán készítette el a GM, amolyan promóciós jelleggel. Az elkészült három különleges autó mellett viszont a GM további 5000 aranyszínű Bel Air szedánt is szétosztott az Egyesült Államok legjobb márkakereskedései között, hogy méltóképpen megünnepeljék a cég sikerét. Ezeket az autókat tehát szintén aranyszínűre festették, de nem azzal az egyedi arannyal, amely a három arany bemutatóautót díszítette, és a szokásos krómozott alkatrészeket kapták, míg az igazi aranyszínű Chevy-k több száz aranyozott alkatrésszel rendelkeztek!

Az arany trió egyik tagja lett az 50 milliomodikként hivatalosan legyártott jármű 1954. november 23-án. Ezt az autót értelemszerűen nem mindennapi használatra szánták, mivel ennek tehát számos alkatrészét valóban arannyal vonták be a tömlőbilincsektől egészen az akkumulátorig. Azonban a három kocsi nem teljesen hasonló, és akad némi kavar akörül is, hogy melyik a tényleges 50 milliomodik: a harmadik legyártott autó volt ugyanis a tényleges 50 milliomodik jármű, amely 1954. november 23-án készült el. Viszont az első számú autó járta be az országot, és ezt mutatták be az 50 milliomodik autóként, míg a második autót csak a karosszéria leeresztéséről szóló filmhez használták, más célra nem. Ennek nem voltak aranyozott alkatrészei, sem olyan különleges elemei, mint az egyedi belső tér.

Miután néhány promóciós eseményen részt vett, a második és a harmadik arany Bel Air rejtélyes módon eltűnt, és sem írásos forrás, sem legalább szóbeli beszámoló nem maradt fenn arról, hogy mégis mi történt vele. Biztosat tehát nem tudunk, de persze akadnak hipotézisek. A legbanálisabb feltételezés szerint a promóciós időszakot követően ezeket egyszerűen bezúzhatták, ami nem lenne szokatlan a hasonló, vállalati célokat szolgáló egyedi járművek esetében. Egy másik elmélet szerint azonban az autók valahol egy magángyűjteményben (amolyan “csűrleletként”) rejtőznek máig, miközben az “újrafelfedezésükre” várnak.

A trió egyik tagjának, az elsőként legyártott autónak azonban legalább ismert sora: ez tragikus módon egy garázstűzben semmisült meg, a maradványait pedig egy észak-karolinai ingatlanon szórták szét. Ez utóbbira egy különös véletlennek és Joe Whitakernek a Real Deal Steel társtulajdonosának, és végül a ma ismert, rekonstrukciót építő Tri-Five szakértőjének köszönhetően derült fény. Whitaker elmondta, hogy évekkel ezelőtt valaki felajánlotta neki az 50 milliomodik autó arany ablaktörlő karjait és lapátjait, és bár az ár túl magas volt, sikerült megerősítenie azok hitelességét. Ezután a Sloan Center egyik munkatársa értesítette Whitakert, hogy pontosan tudja, hol található az eredeti autó, így Whitaker és Dave Snodgrass, a Snodgrass Chevy Restoration-tól közösen kezdtek nyomozni.

A páros felkereste az autó tulajdonosának fiát, aki nem adta el az autót, mondván, hogy egyszer majd felújítja. Közben kiderült, hogy az aranyszínű ’55-ös Chevy már nem is autó tulajdonképpen, csupán egy halom kiégett és rozsdás ócskavas. Whitaker 100 ezer dollárt ajánlott a roncsért, de a tulajdonos ezt visszautasította. Mint Whitaker visszaelmékezett:

„Százezer dollárt kínáltam egy kupac szemétért.”

Később megtudták, hogy a GM kampánya után az autó egy detroiti autókereskedésbe, majd Észak-Karolinába került, ahol a vevő versenyautót akart belőle építeni, ám erre sosem került sor, mert 1996-ban tehát leégett a garázzsal együtt.

Több mint 3000 órányi archív kutatás után a csapat derítette ki azt, hogy a kiégett maradványok tehát az első, Flintben gyártott aranyszínű 1955-ös Chevy-ből származnak, amelyet a legtöbbet láthatott a közönség, de nem ez volt a GM tényleges 50 milliomodik járműve – mert ez a fentebb írtaknak megfelelően a harmadik volt, de ennek sorsa máig ismeretlen.

2022-ben Whitaker végül Steve Blades történész segítségével úgy tisztelgett az elveszett örökség előtt, hogy épített egy replikát a harmadik arany Bel Air modell alapján. Az újraalkotott autó egy 162 lóerős, V-8-as motorral rendelkezik, amely némi szóviccel az aranykort idézi, és amelyet később a 2024-es indianapolisi Mecum Auctions bocsátotta licitre. A kocsihoz végül néhány eredeti, aranyozott alkatrészt is felhasználtak a roncsból, amiket később sikerült normális áron megvásárolni.

(Forrás: Motortrend, Supercar Blondie, kép: Mecum Auctions)