A Google blogján olvasható közlemény szerint két szempontból jelent mérföldkövet a Willow: egyrészt exponenciálisan csökken a hibák száma, ahogyan egyre több qubittel dolgozik, ami a terület egyik legnagyobb kihívása volt az elmúlt három évtizedben. Másrészt egy olyan művelet, ami egy mai szuperszámítógépnek tíz kvadrillió (angolul septillion, tíz a huszonnegyediken) évbe került volna, ennek a rendszernek mindössze öt percébe telik.
Ez a tizenkét éve alapított Google Quantum AI, de akár a teljes terület történetében meghatározó pillanat lehet.
Az, hogy a qubitek számának a növekedésével javul a Willow precizitása, arra utal, hogy lehetséges nagy és valóban hasznos kvantumszámítógépeket építeni. A random circuit sampling (RCS) nevű teszt pedig, ami az ilyen rendszerek legbonyolultabb vizsgája, azt ellenőrzi, hogy az adott kvantumszámítógép valóban képes-e olyasmire, amire egy hagyományos számítógép nem, vagy csak nehezen lenne. Az, hogy a Willow percek alatt oldott meg valamit, ami egyébként lényegesen tovább tartana, mint az univerzum életkora, az alapító Hartmut Neven szerint egyenesen arra utalhat, hogy a kvantumszámítások több, párhuzamos univerzumban zajlanak egyszerre.
A Google közleménye szerint a Willow-nak a való élethez közel álló területeken kell bizonyítania a hasznosságát. Ehhez a hagyományos és a kvantumszámítógépek teljesítményét összevető, fent említett RCS tesztet fogják kombinálni azokkal a szimulációkkal, amelyek új tudományos felfedezésekhez vezethetnek el, de még teljesíthetőek az eddigi számítástechnikai eszközkészlettel is. A cél, hogy eljussanak a kereskedelmileg is hasznos felhasználáshoz. Hartmut Neven szerint a jövőben a mesterséges intelligencia fejlődéséhez is elengedhetetlenek lesznek az ilyen rendszerek.
(Borítókép: Google)