A Habakkuk-terv – amikor a britek grandiózus anyahajót akartak építeni jégből

2022 / 02 / 18 / Felkai Ádám
A Habakkuk-terv – amikor a britek grandiózus anyahajót akartak építeni jégből
A HMS Habakkuk 600 méter hosszú, 2 millió tonna tömegű, 300 repülő befogadására képes hajómonstrum lett volna, ha valaha megépül. Az őrült alapelképzelés az volt, hogy a bőséggel rendelkezésre álló jégből formáljanak hajót a német tengeralattjárók ellen. Churchillnek tetszett az ötlet, és a prototípus el is készült.

A második világháború irtózatos kihívásai közt a brit hadvezetés és a rendkívül kreatív Churchill minden ötletet fontolóra vett, még ha az elsőre őrültnek is tűnt. Ezek egy része bevált, egy része akár a háború megnyeréséhez is elvezetett, de természetesen akadt olyan is, amit mára szinte teljesen elfelejtettünk. Az egyik ilyen a gigantikus, jégből formált anyahajó, a HMS Habakkuk (eredetileg elírták a nevét, szóval időnként HMS Habbakukként is lehet vele találkozni).

A jégből jellemzően kockát csinál az ember egy jó pohár whiskybe, szóval felmerül a kérdés, hogy kinek és miért jutna eszébe anyahajót készítenie lényegében szilárd halmazállapotú vízből. Az első kérdésre a válasz, hogy Geoffrey Pykenak, akit a MÚLT-KOR történelmi magazin cikke „bohókás brit tudósként” aposztrofál. Pyke egyébként nem rendelkezett diplomával, de a korabeli brit társadalomban adtak a szavára. A második, a miért kérdésére pedig több, egymással összefüggő válasz is akad: az első, hogy a brit hadvezetés régóta próbálta kitalálni, hogy miként lehetne megvédeni a német tengeralattjáróktól a szövetséges hajókat az Atlanti-óceán „U-boat alley” nevű forró zónájában. A második, hogy a német tengeralattjárók, vagyis az U-boatok pont ott zaklatták az említett hajókat, ahol jégből aztán temérdek akadt. Végül pedig az acél előállítási költsége a háborús években az egekbe ugrott.

Pyke ötlete tehát az volt, hogy a brutálisan költséges acélt a térségben dögivel rendelkezésre álló jéggel helyettesítené. Az alapelképzelés tehát valami olyasmi volt, hogy szépen lefűrészeljük egy jéghegy tetejét, pakolunk rá motort, és voilà, kész is a hajó. Az ötlettel Pyke felkereste régi jó barátját, Lord Mountbattent, a Brit Királyi Hadsereg parancsnokát, aki ezután az elképzelést Winston Churchill miniszterelnöknek tálalta. Érdemes azt is felidézni, hogy akkortájt a jeget elpusztíthatatlannak tartották – az emberek még emlékeztek a Titanic 1912-es katasztrófájára, és azt is sokan tudták, hogy az International Ice Patrol nevű szervezet (amit a Titanic elsüllyedése után hívtak életre, hogy megtisztítsa a vizeket a kósza jégzátonyoktól) beszámolói szerint a jéghegyek széttörése még gyújtógránátokkal és torpedókkal sem épp egyszerű feladat.

Pyke tehát valahol joggal gondolta, hogy a Titanic végzete épp az a stratégiai anyag, amely segíthet most a német tengeralattjárókkal szemben. Churchill pedig vevő volt az ötletre, és a hajót is a brit miniszterelnök nevezte el HMS Habbakuknak (ez tehát az eredeti, elgépelt névváltozat), amivel Habakuk bibliai próféta szavaira utalt:

„Ámulva csodálkozzatok, mert olyan dolgot viszek véghez napjaitokban, amit nem is hinnétek, ha elbeszélnék!”

Churchill a tervet 1942. december 4-én hagyta jóvá egy szigorúan titkos dokumentum formájában – az első lépés a prototípus megépítése volt. Ez utóbbira a Nagy Britanniához képest jégben gazdagabb Kanada, azon belül is a Patrícia-tó lett kiválasztva. A helyválasztásnak akadt egy némileg szomorú, ironikus oka is – itt teljesítettek szolgálatot azok, akik valamilyen lelkiismereti ok miatt megtagadták a hadviselést: így ingyenmunkaerő is rendelkezésre állt. Olyan ingyenmunkaerő, akiknek fogalmuk sem volt arról, hogy egy hadihajó prototípusán dolgoznak. A munkások a készülő járművet egyébként csak Noé Bárkájaként emlegették.

Pyke felkeresett egy molekuláris biológust, Max Perutzt, hogy az kiszámolja, hogy egy ilyen hajó kibírja-e az óceáni viszonyokat. Perutz a terv több gyenge pontjára is rámutatott: először is a jéghegyek hajlamosak felborulni, valamint nem is elég nagyok egy leszállópályához. Ekkor Pyke előállt egy egyedi anyaggal, a víz és a fűrészpor 86-14 arányú keverékével. Ez az anyag, a pykrete (a Pyke és a concrete, tehát „beton” angol szóból) már megfelelő volt arra is, hogy hajógyártáshoz szükséges elemekké formázzák. Pyke szerint ez még a jégnél is jobban ellenállt a támadásnak, ráadásul lassabban is olvadt. Peritz azonban rámutatott arra, hogy a pykrete addig használható, amíg -12 Celsius-fokos. A legtöbb őrült találmánynál itt szokott jönni a pillanat, hogy a terv miért nem működik, a HMS Habakkuk esetén viszont nem ez történt, mivel a kanadai prototípus nem csak elkészült végül, de kifejezetten ígéretes lett.

Pyke azzal kábította Chuchillt, hogy az anyahajó akár 14 nap alatt is megépülhet, de 1944-re biztosan el fog készülni. A miniszterelnök egy hajót rendelt, de amennyiben ez beválik, több jéghajó is az óceánra úszhatott volna. Azonban akadtak problémák: a kezdeti 700 ezer fontos költségvetés több mint háromszorosára nőtt, és végül a tervre 2,5 millió fontot költöttek. A kanadaiak pedig azt hangoztatták, hogy az építésre nem volt jó ötlet a melegebb tavaszi időszakot választani. Ehhez jött Perutz fent már említett több kételye is, így Pyke végül ráébredt, hogy nem fogja tartani az 1944-es határidőt. Mindez azonban nem csak Pyke hibája volt: a brit hadvezetés is egyre grandiózusabb tervet képzelt el. Olyan hajót akartak végül már, amelynek 11 ezer kilométer a hatótávja, kibírja a torpedóbecsapódást, és állja a legmagasabb hullámzást is. Végül még kormánylapátot is szerettek volna (a hajót eredetileg motorok segítségével irányították volna) – a lapátnak azonban 30 méter magasnak kellett volna lennie, és ezt a problémát végül soha nem is sikerült megoldani.

A sok kihívás ellenére 1943 elejére elkészült egy 18 méter hosszú prototípus, ami állítólag úgy festett, akár egy hatalmas cipős doboz a közepén egy óriási jégkockával – ez utóbbit a hűtőcsövek bordaketrecként vették körbe. A jég közepén akadt egy kisebb téglatest – ez volt a hűtőegység. A festői kanadai tavon ez a jégből készült „anyahajómagzat” kifejezetten bizarr látvány lehetett. Maga a születő hajó egyébként tisztán jégből, és nem pykrete-ből készült, mert ez utóbbi ipari szintű előállítása akkor nem tűnt kivitelezhetően a határidő lejártáig. Brutálisan festhetett maga a hajó, viszont kiderült az is, hogy nem csak merő fantáziáról van szó. És hogy akkor miért nem lettek a briteknek jéghajói? A szakértők szerint három okból, de ezek egyike sem a pénz vagy a megvalósíthatóság volt.

Először is Izlandon ekkor már állandó repülőtámaszpont épülhetett, ezért anyahajókra nem is volt szükség, másodszor az újabb repülőknek nőtt a hatótávja, vagyis kevesebbszer kellett leszállniuk tankolni, ami szintén az úszó támaszpontok ellen hatott. Végül pedig az U-boat veszélyt eddigre nagyban eliminálta a radar. Így aztán a jéghajót még azelőtt meghaladta a technológia, hogy elkészülhetett volna.

Miután a tervet elmeszelték, a hajóról leszerelték a hűtőegységet, és a sorsára hagyták. A Habakkuk prototípusa végül elsüllyedt, és ami megmaradt belőle (hűtőcsövek és egyéb szerkezetek) azt egy könnyűbúvár kirándulás keretében meg lehet szemlélni – a hajó maradékát 1988 óta egy emléktábla is jelzi a tó mélyén.

Források: BBC, Bibliatanítás, CNN, MÚLT-KOR, Warhistoryonline

(Kép: www.dominic-harman.com/Dominic Harman, a képet az alkotó tudomásával és beleegyezésével használtuk ennél a cikknél.)


Autót vennél mostanában? Nézz bele a PLAYER AUTÓTESZT ROVATÁBA!
Minden friss és izgalmas autót kipróbálunk, amit csak tudunk, legyen az dízel vagy elektromos, olcsó vagy luxus, kétszemélyes vagy kisbusz!
1 éves ROADSTER előfizetés + Renoir – A Festő és Modelljei kiállítás páros belépőjegy: 12 990 Ft
Válassz egyet a ROADSTER magazin szuper előfizetési ajánlatai közül!
A Toyota két új, elektromos koncepcióautót mutatott be
A Toyota két új, elektromos koncepcióautót mutatott be
A két új, kifejezetten európai piacra szánt elektromos autó két éven belül kereskedelmi forgalomba kerül a gyártó ígérete szerint.
Hidrogénbuszokkal utazhatunk decembertől néhány helyen az országban
Hidrogénbuszokkal utazhatunk decembertől néhány helyen az országban
Két darab, hidrogént fogyasztó, vízpárát eregető busz indult el próbaüzemben, hat magyar város közlekedésében próbálják ki őket.
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.