1974-ben kútásó parasztok 5 méter mélyen egy terrakotta fejet találtak, aztán egy életnagyságú harcost, majd egy több mint 8000 figurából álló agyaghadsereget. Lovak, szekerek, íjászok és tisztek sorakoznak a föld alatt, hogy Kína első császára, Csin Si Huang sírját őrizzék.

A sírkomplexum nagyjából 56 km²-nyi területet foglal el, egy föld alatti várost alkotva. Paloták és hivatalok modelljei alkothatják ezt a birodalmat, közepén – tudomásunk szerint – az érintetlen sírkamrával.

A császár a halhatatlanságot kereste: elixíreket ivott mérgező cinóberrel, higany-szulfiddal. Egy korabeli leírás szerint a sírjában folyékony higanyból formált folyók futnak, és a domb felett mért, a szokásoshoz képest akár százszoros higanyszint alapján odalent akár 100 ezer kilogramm higany is lehet.

Érdekesség, hogy a terrakotta katonák eredetileg élénk színekben pompáztak, a festék azonban percek alatt lepattogzott, amikor a levegő és a nedvesség érte őket. A sírban amúgy is minden tárgy a zárt környezethez alkalmazkodott; ha feltörnénk, egyszerre zúdulna rájuk fény, oxigén és pára. Ezektől védenünk kellene őket egy feltárás során, de ilyen méretű védőépületet ma még nem tudunk a domb fölé húzni.

A régészet története tele van elhamarkodott ásatásokkal, amelyek műkincseket tettek tönkre. Csin Si Huang sírjánál ezért a kutatók inkább kivárják, amíg lesz olyan technológia, amellyel ez a hatalmas kincs nem semmisül meg a felszínre kerülés pillanatában.

A régészet egyik legnagyobb kihívása éppen ez: néha a legbátrabb tudományos döntés az, ha egyelőre nem nyitjuk ki a legizgalmasabb ajtót.

(Forrás: Thoughty2, a kép illusztráció, forrása: Pixabay)