A hiperszonikus, tehát a hangsebbésségnél legalább ötször gyorsabb eszközök fejlesztése a jelenlegi fegyverkezés egyik kiemelt csapásiránya, ahol minden nagyobb hadsereg szeretne villantani egyet. Az oroszok például több eszközt is sikeresen teszteltek állítólag, sőt – bár ezt az állítást időnként kérdőjelek övezik azért – Ukrajnában is bevetettek hiperszonikus lövedékeket.

Az orosz Kindzsal-rakéta tényleg hiperszonikus csodafegyver? Az Ukrajnában bevetett orosz hiperszonikus fegyver híre bejárta a sajtót, de akad két égető kérdés: tényleg Kindzsalt vetettek-e be, illetve ez az eszköz mennyire tekinthető egyáltalán csúcstechnológiájú hiperszonikus fegyvernek?

Az viszont biztos, hogy bár Amerikában is fut több fejlesztés, ezek némelyike igen látványosan besült – legutóbb ezt történt például a Conventional Prompt Strike fegyverprototípussal, amelyet Zumwalt rombolókra és Virginia osztályú tengeralattjárókra szánnak. Az USA légierője viszont nemrég sikeresen tesztelte az Air-launched Rapid Response Weapon (ARRW) nevű eszközt, igaz épp egy hasonló fegyvert állítólag az oroszok is sikeresen teszteltek, csak ők egy évvel hamarabb.

Ismét kudarcba fulladt az USA hiperszonikus fegyverének a tesztje A tavaly októberben már sikertelenül tesztelt eszköz vallott ismét kudarcot.

Ezek miatt aztán elkezdhet kialakulni egy olyan (részben azért fals) kép, hogy lassan mindenki elhúz az USA mellett, ha hiperszonikus fegyverekről van szó – miközben a hiperszonikus jelző egy amolyan esernyő, ami alá rengeteg minden befér, a lényeg mindössze annyi, hogy tehát legalább a hangsebesség ötszörösével hasítsa a levegőt. Illetve az amerikai fejlesztések sikere és kudarca némileg azért transzparensebb, mint sok más érintett országé. Érthető mód azonban minden, ami az amerikai fejlesztéseket előrébb mozdíthatja, fontos hír szokott lenni, és ez nincs ez másként most sem a leszerelt és átalakított hatalmas drón, az RQ–4 RangeHawk kapcsán sem – számol be róla az Interesting Engineering.

A szóban forgó eszköz a Northrop Grumman fejlesztése, amely most a Department of Defense Test Resource Management Center-hez kerül át (TRMC). A RangeHawk korábbi neve Global Hawk, és sokáig a légierő nagy magasságú, hosszas légben tartózkodásra alkalmas (high-altitude long endurance/HALE) platformjaként szolgált. A kifejezés valójában egy drónt takar – egy távirányítású, megfigyelési célokra használt repülőt, amely nem is egy mai csirke, hiszen 1998-ban szállt fel először. Az első terveket követte az RQ–4B drónváltozat – ennek már 39.9 méter volt a szárnyfesztávolsága, a hossza pedig 14.5 m. Az RQ–4-et egyetlen Rolls-Royce F–137 turbóventilátoros motor hajtja, amely 34 kN tolóerőt generál, és 22 800 km hatótávolságot, valamint 34 órás folyamatos levegőben tartózkodást biztosít.

Akárhogy is, a Global Hawk katonai karrierje a légierőnél legalábbis (a haditengerészet is használja az eszközt) 2027-re véget ér – ekkorra ugyanis leszerelik az összes ilyen gépet. Ám, mint azt a Northrop Grumman bejelentette, a drónok immár RangeHawkként jelentősen átalakulva szolgálják a hiperszonikus fejlesztéseket a TRMC-nél.

Mint azt a sajtóközlemény kifejti: az átalakítás több új fejlett eszköz integrálást jelenti, hogy a repülőgép készen álljon a hiperszonikus járművek és más nagy hatótávolságú fegyverek tesztelésének támogatására. A RangeHawk telemetriai és egyéb adatokat gyűjt majd be ezekkel az eszközökkel, miközben HALE-platformként tehát ideális az ilyen célokra. A sajtóközleményből kiderül az is, hogy korábban a hasonló teszteket hajókra szerelt szenzorokkal követték, viszont a RangeHawk miatt ez innentől könnyebben és olcsóbban lesz megvalósítható.

A RangeHawk gépek olyan szenzorokkal lettek ugyanis felszerelve, amelyek a hiperszonikus rendszerek tesztelésére alkalmas alternatív adatgyűjtést már korábban sikeresen bemutatták, és részt vettek több hiperszonikus teszteseményen a csendes-óceáni térségben és máshol.