Ültesd le a majmokat játszani, és nézd meg mi történik

A Dr. Julia Watzek és Sarah F. Brosnan professzor vezette kísérletben huszonhat csuklyásmajomnak és hét rézuszmajomnak adtak egy-egy joystickot, majd utasították őket, hogy tartsák a kurzort a játék mozgó célpontján mindaddig, amíg az mozgásban van. A kutatásvezetők számára csakhamar bebizonyosodott, hogy a fajok képviselői ahelyett, hogy tovább léptek volna egy következő szintre, megpróbálták újra és újra megnyerni az adott pályát. Azaz felbukkant a "sunk cost" jelenség. Brosnan szerint a majmok hajlamosak voltak ötször, de akár hétszer tovább időzni egy adott szinten, csakhogy hibátlanul teljesíthessék azt.

A majmokat valójában laboratóriumban fedezik fel, nem pedig kutatóexpedíciókon A popa-langur azonosítása keserédes fogadtatásra talált a tudományban, mivel egyrészt a maga kétszáz-kétszázhatvan példányával a faj már most a kihalás szélén áll, másrészt miért olyan nehéz a fajmeghatározás még ennyi év után is?

A tanulmány új információkkal szolgál az agyról

Watzek szerint kísérletük rávilágított arra, hogy a főemlősök agyműködése nagyban hasonlít az emberi agy működéséhez, ám Brosnan szerint noha a jelenségnek vannak bizonyos előnyei, például a türelem, ami táplálék- és társkeresés, vagy mondjuk fészekrakás során hasznos lehet, érdemes szót ejteni a negatívumokról is.

"Hajlamosak vagyunk arra, hogy a szükségesnél tovább próbálkozzunk" - magyarázza Brosnan.

Majd hozzáteszi: érdemes egy pillanatra megállni, és megpróbálni kívülről szemlélni az eseményeket, valahányszor azt tapasztaljuk, hogy túlzottan ragaszkodunk a dolgokhoz. "Elég jó okom van arra, hogy tovább próbálkozzak? Vagy távozzam jutalom nélkül, mert ezzel hosszú távon többet nyerhetek?" A szerzők szerint ezek bonyolult kérdések, kognitív képességeink azonban segíthetnek túllendülni a "sunk cost" jelenséget kísérő szívfájdalmunkon.

Game over: ezek a majmok kiütötték az embert a játékban

Úgy tűnik, ha a győzelem a tét, vagy éppen rejtvényeket kell megoldani, a majmok időnként nagyobb stratégák az embereknél. Egy kutatás szerint ugyanis az állatok nem csupán fizikai rugalmasságukról adnak tanúbizonyságot, miközben fáról fára ugrálnak, de "kognitív rugalmasságuk" is lenyűgöző abban az értelemben, hogy képesek gyorsan változtatni gondolkodásmódjukon, és ezáltal a probléma megoldásán. Míg mi emberek hajlamosak vagyunk ragaszkodni akár a működésképtelen stratégiákhoz is.

"Bár rengeteg olyan dolog van a tarsolyunkban, ami miatt lényegesen különbözünk a bolygó más teremtményeitől, néha mégis nagyon buták vagyunk" - mondja Julia Watzek, a tanulmány társszerzője.

A kutató és kollégái itt is csuklyásmajmokkal és rézuszmajomkkal kísérleteztek, az állatok ellenfelei pedig egyetemi hallgatók voltak egy számítógépes játékban. A játék során négy négyzet jelent meg a képernyőn: egy csíkos, egy foltos és kettő üres. A szintek teljesítése alatt a játékosok rájöttek, hogy a csíkos, majd a foltos négyzetre kattintva kék háromszög jelenik meg az egyik üres négyzet helyén. A szint teljesítését az jelentette, ha rákattintottak a kék háromszögre. Az egyetemistáknak egy halk éljenzés, a majmoknak pedig egy falat banán volt a jutalom.

A játék végén a kutatók bevezettek egy apró csalást, melynek kiaknázásával a játékosok az első pillanatban borítékolhatták győzelmüket: a kék háromszög ugyanis már induláskor felbukkant a csíkos és a foltos négyzet mellett. A majmok mintegy hetven százaléka már a háromszög legelső megjelenésekor kihasználta a lehetőséget, és az összes ilyen alkalom több mint húsz százalékban újra bevetette ezt a stratégiát. Ehhez képest az egyetemisták közül csak minden ötvenhatodik élt a lehetőséggel, ehelyett ragaszkodtak eredeti játéktervükhöz. Érdekesség, hogy egy ehhez kapcsolódó kísérlet során ugyanazoknak az emberi résztvevőknek bemutattak egy videót arról, hogy valaki más csal a játékban, és kifejezetten hangsúlyozták nekik, hogy ne "féljenek kipróbálni valami újat". Ám az önkéntesek körülbelül harminc százaléka ezután sem változtatott az elsőként megtanult technikán. A szerzők szerint a

nyugati oktatási módszer lehet az egyik oka, amiért az emberek nagy valószínűséggel ragaszkodnak egy adott problémamegoldási-stratégiához, mintsem, hogy alternatívákat keresnének.

Ez az úgynevezett kognitív elfogultság azonban nem csak a nyugati kultúrákra jellemző. A tanulmány társszerzője, Sarah Pope, a Georgia Egyetem Idegtudományi Intézetének végzős hallgatója egy kapcsolódó kísérletet végzett a namíbiai Himba törzs tagjaival, és megállapította, hogy a namíbiai résztvevők gyakrabban használták ki a kiskaput, mint a nyugati egyetemisták. Egy másik, hét és tíz év közötti iskolás gyerek bevonásával készült felmérés során pedig kiderült, hogy a gyerekek négyszer nagyobb valószínűséggel éltek a lehetőséggel, mint a felnőttek, bár előbbiek több mint fele a megtanult stratégiához ragaszkodott.

Az ugyanebbe a vizsgálatba bevont páviánok azonban az esetek kilencvenkilenc százalékában rögtön a kék háromszögre kattintottak.

Persze mindebből nem következik automatikusan az, hogy a majmok okosabbak az embernél, az mindenesetre felettébb érdekes, hogy amíg az állatok lassabban sajátították el a játékszabályokat, utána könnyebben váltottak stratégiát, míg az emberek gyorsan rájöttek a titok nyitjára, ennek ellenére ragaszkodtak a jól bevált sémákhoz.

További cikkek a Rakétán:

A leghatalmasabb tabu mind közül: lehet-e keresztezni az embert állatokkal? Bizonyos, egymáshoz közel álló fajoknak születhet közös utódja, ilyen például az öszvér vagy a kutyák és farkasok is életet adhatnak közös kölyöknek. Mi a helyzet az emberrel, és a hozzá legközelebb álló főemlősökkel? A téma a legvégső tabu, de ez nem jelenti, hogy senki soha nem is próbálkozott ilyesmivel.

Egy német laboratóriumban furcsa majomrobotot építettek a mozgás evolúciójának tanulmányozására Charlie kísértetiesen csimpánzszerű külseje, már ha eltekintünk nyilvánvalóan mechanikus alkatrészeitől, tudatos választás eredménye, a kutatók a jövőbeli robotok minél agilisebb mobilitási és manőverezési képességeit tesztelik rajta.

Csimpánzok segíthetnek az emberi beszéd gyökereinek megértésében Gondoltad volna, hogy a csimpánzok a beszédünk ritmusához hasonlóan cuppantanak ajkaikkal? Nos a szakértők szerint érdemes a jelenség nyomába eredni, az ugyanis az emberi beszéd gyökereinek megértésében is segíthet.

(Fotó: Pixabay, Pxhere)