A Holdon landolhatott, Magyarországra viszont nem léphetett be az Apollo 11 legénysége 1969-ben

2023 / 06 / 11 / Bodnár Barna
A Holdon landolhatott, Magyarországra viszont nem léphetett be az Apollo 11 legénysége 1969-ben
Talán nem túlzás azt mondani, hogy a Holdról való visszatérésük után az Apollo 11 asztronautái egy pillanat alatt a világ leghíresebb embereivé váltak, páratlan érdeklődés övezte az amerikai űrhajósokat. Népszerűségük a rocksztárokéval vetekedett, így azokhoz hasonlóan ők is világkörüli turnéra indultak. 23 ország szívesen fogadta is őket, Magyarország viszont kifejezetten elutasította látogatásukat.

Neil A. Armstrong, Michael Collins és Edwin "Buzz" E. Aldrin Jr. örökre beírták magukat a történelemkönyvekbe, amikor 1969. július 20-án leszálltak a Hold felszínére és elhangzott a legendás mondat: "A Sas leszállt…". Ezt a történetet a legtöbb ember már ismeri, az viszont talán kevésbé köztudott, hogy az asztronauták a sikeres küldetés után 37 napig tartó világkörüli útra indultak, amelynek során 23 ország szívélyesen vette látogatásukat, nem így Magyarország, aki – az amerikai külügyminisztérium archívumában található dokumentumok szerint - kifejezetten megtagadta, hogy Neil Armstrongék belépjenek hazánkba.

Alfred Puhan, az Egyesült Államok akkori budapesti nagykövetének Elliot Richardson helyettes külügyminiszternek írt feljegyzésében az áll: az űrhajósok általunk felajánlott látogatásának magyar elutasítása, és különösen az a hangnem és szavak, amelyekkel azt közvetítették, aggodalomra ad okot. Világos, hogy ez rossz hatással lesz az amerikai-magyar kapcsolatokra és ezt egyértelműen a magyarok tudtára kell adni, áll a jegyzetben.


Az Apollo 11 legénységét köszönti New York lakossága 1969. August 13-án az asztronauták tiszteletére rendezett ünnepségen (Fotó: Getty Images/NASA)

Sejthető, hogy az akkori magyar államvezetésnek nem az amerikai űrhajósok személyével volt baja és nem is az általuk elért eredmény tudományos jelentőségét vitatták. De akkor mégis mi lehetett az elutasítás oka? A válasz egyszerű és talán mégsem az: a magyar Szent Korona. A magyar államiság jelképe ugyanis akkor nem hazánk területén belül volt, hanem az amerikaiaknál, mégpedig megőrzés céljából.

Az Egyesült Államok magyar nagykövetségének közleménye alapján ugyanis 1945. május 2-án a Szent Koronát és más ékszereket a magyar hadsereg egyik ezredese átadta az amerikai hadsereg ezredesének az osztrák Egglesberg közelében azért, hogy az ne kerülhessen a németek, vagy szovjetek kezére. Fontos hozzátenni, hogy az amerikaiak nem tekintették hadizsákmánynak a magyar szakrális tárgyat, hanem csak „elraktározták” abban a reményben, hogy a háború után visszajuttathatják azt a magyar emberekhez. A Szent Koronát egyébként állítólag egy nagy fekete táskában tárolták a német Wiesbadenben, később pedig az Egyesült Államok Fort Knoxban lévő katonai bázisára került, ahol mellesleg az amerikaiak aranytartalékának jelentős részét is őrizték.

Azt, hogy a korona még 1969-ben sem került vissza Magyarországra, az Egyesült Államok kormánya azzal indokolta, hogy a tárgy a független és szabad magyar állam fő szimbóluma, visszaadásával pedig gyakorlatilag elismernék Kádár Jánosék - finoman szólva is - jelentős szovjet befolyás alatt működő rendszerét.

Bár a hidegháborús évek során a magyar államvezetés többször jelezte, hogy igényt tartana a nemzeti szent tárgyra, az amerikaiak azonban mindig hárították a kérést. Helmut Sonnenfeldt, az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács tagja Henry Kissingernek, Nixon elnök nemzetbiztonsági asszisztensének azt írta, a korona ügye még mindig fájó pont mindkét ország számára. Sonnenfeldt feljegyzésében ez állt: „A korona elhúzódó megőrzésének és Magyarországra való végső visszaküldésének számos kényes vonatkozása van. A magyar kormány az elmúlt években többször felvetette a korona visszaszállítását, ahogy az Egyesült Államok és Magyarország viszonya fokozatosan javult.”


A Magyar Szent Korona (Fotó: Getty Images/William STEVENS/Gamma-Rapho)

Ám az amerikai tisztviselők vonakodtak a korona visszaadásától, amíg Kádár János kommunista vezető volt hatalmon.

Sonnenfeldt írásában kijelenti, hogy az Apollo 11 legénységének látogatására vonatkozó magyar elutasítás „kizár minden komoly gondolatot a Szent Korona visszaadásával kapcsolatban.”

A két ország közötti feszültséget végül Jimmy Carter elnök oldotta fel, legalábbis ami a korona ügyét illeti. 1978-ban, amikor Carter visszaadta Magyarországnak a Szent Koronát, döntését azzal indokolta, hogy hazánk emberi jogokkal kapcsolatos pozitív lépései, például a különböző vallási beállítottságok toleranciája, az utazás és a kommunikáció megkönnyítése bár nem tökéletes, de példaértékű a szovjet blokk többi országához képest.

(Borítókép: NASA)


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
Az agyi folyamat, ami miatt túlérzékeny lesz az ember a kialvatlanságtól
Az agyi folyamat, ami miatt túlérzékeny lesz az ember a kialvatlanságtól
Matthew Walker alvástudományi szakértő magyarázza el, milyen hatása van az emberi testre az alváshiánynak és az álmoknak.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.