A horgászhal szexuális-parazitizmusa rejtheti a kulcsot a fertőzések elleni küzdelem forradalmához

2020 / 08 / 02 / Felkai Ádám
A horgászhal szexuális-parazitizmusa rejtheti a kulcsot a fertőzések elleni küzdelem forradalmához
A horgászhalalakúak rendjébe tartozó halak a tengerek legmélyén fordulnak elő. A populáris kultúrában számtalanszor tűntek fel bizarr, fenyegető megjelenésük miatt. Az életmódjuk azonban még a külsejüknél is érdekesebb.

Bizonyos horgászhalak esetén a párválasztás tényleg öröke szól, mivel akár egy életre is összeolvasztják egymással a szöveteiket, ami után a két állat osztozik a légző- és az emésztőrendszeren. A jelenség régóta ismert, azonban 50 éve keresi a választ a tudomány arra a kérdésre, hogy ez egyáltalán miként lehetséges.

Minden gerinces fajnál ugyanis (így nálunk, embereknél is) a szövetek fúziója immunválaszt, gyulladást indít be, mivel a befogadószervezet nem ismeri fel az idegen szövetet, és azt betolakodóként azonosítja, végső soron pedig megpróbál megszabadulni tőle. Természetes körülmények között persze hasonló szöveti fúzió ritkán történik, de a transzplantációs beavatkozások lényege például éppen ez: idegen szervet ültetnek be egy másik szervezetbe.

Mindez persze elképzelhetetlen lenne modern orvostudomány nélkül, és még ebben az esetben is a donor és a befogadásra váró páciens nagyon gondos kompatibilitási vizsgálatára van szükség, illetve erős gyógyszerekkel kell ideiglenes elfojtani az immunválaszt, hogy a szerv ne lökődjön ki.

Ezek az állatok viszont az evolúció során képesek lettek ezt a bonyolult, orvosi folyamatot maguktól elvégezni.

A dolog mikéntjével kapcsolatos sok évtizedes kérdésre pedig most meglett a válasz, de ennek megértéséhez nem árt feleleveníteni azt, amit a gerincesek immunrendszeréről tudni lehet. A gerinceseknek kétféle immunrendszerük alakult ki: ezek közül a veleszületett immunválasz már a törzsfejlődés korai szakaszában megjelent, és azóta lényegében változatlanul működik. Ugyanakkor rendelkezünk egy adaptív, tanulásra képes immunrendszerrel is, ez a szerzett immunitás.

A veleszületett rendszer kémiai és fizikai védelmet jelent. Ide tartoznak a különböző nyálkák, a bőr, a szőrök, de akár a kórokozókat felfaló makrofágok is. A védelem második vonala pedig az adaptív rendszer, amelyről különösen sokat olvashattunk az utóbbi időben a koronavírus miatt. Ennek a rendszernek a részei a különböző T-sejtek, és az egyes baktériumokra és vírusokra specifikusan „legyártott” antitestek is. Amikor például védőoltás kapunk, annak lényege éppen az, hogy ezt az adaptív rendszert tanítsák meg a kórokozó leküzdésére anélkül, hogy a betegség súlyosabb tüneteit el kellene szenvednünk.

A két rendszer együtt óvja a szervezetet a kártékony behatolóktól.

A mostani tanulmány alapjául szolgáló kutatást a német Max Planck Intézet és a Washingtoni Egyetem tudósai közösen végezték. A vizsgálatok végén pedig a kutatók arra jutottak, hogy több faj (a horgászhalaknak több, mint 300 faja létezik) elveszti idővel azokat a géneket, amelyek az adaptív immunrendszerüket szabályozza, magyarán ezután nem rendelkeznek T-sejtekkel, valamint antitestek előállítására sem lesznek képesek.

Mindez jelentős hátrány, de úgy tűnik elkerülhetetlenül szükséges a sajátos reprodukciós szokások miatt.

A kutatásvezető ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy ezek az állatok mindentől megszabadultak, amire egy hatásos immunválasz esetén szükség lehet. A horgászhalak ezután lényegében védtelenek a kórokozókkal szemben, és ha egy ember ilyen állapotba jutna, semmi perc alatt meghalna.

Habár érdekes, miként működik ezeknek az állatoknak a szaporodása, és jó dolog, hogy értjük, miként kerülhet sor természetben szövet-összeolvadásra, az mégsem teljesen tiszta tehát, hogy a horgászhalak hogyan élik túl mindezt.

A kutatásvezető úgy gondolja, hogy az állatok az adaptív-rendszer kiiktatását úgy vészelik át, hogy valamilyen módon felpörgetik a veleszületett immunrendszerük működését. Amennyiben pedig ennek mikéntjét is megértenénk, úgy a szervátültetés kezelésében is új lehetőségek nyílnának meg. A tudósok most tehát ebbe az irányba lépnek majd tovább.

Az immunrendszer ugyanis komplex szisztéma, a kutatók pedig úgy vélik, hogy a természethez kell fordulnunk, hogy megértsük ennek a rendszernek működését, illetve hogy miféle variánsok fordulhatnak benne elő, amelyek még betöltik a funkciójuk. Amennyiben pedig erre sor kerülne, úgy képessé válhatnánk a rendszer „programozására” is, ami a fertőző betegségek leküzdésében is forradalmat hozhatna.

(Kép: Wikipedia)


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
Az afrikai robbanó tó, ami pillanatok alatt végzett ezerhétszáz emberrel
Az afrikai robbanó tó, ami pillanatok alatt végzett ezerhétszáz emberrel
Afrikában három olyan tó is található, ami időzített bombához hasonló fenyegetést jelent: a bennük felgyülemlő szén-dioxid rossz esetben kirobbanhat és az elterjedő fojtogató felhő a közelben lévőket rendkívül gyorsan megölheti. A legtöbb áldozatot szedő esemény 1986-ban történt.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.