A James Webb Űrteleszkóp által készített képek minden korábbinál nagyobb precizitása és pontossága lehetőséget ad rá, hogy a csillagászok egészen távolra nézzenek a világűrben, térben és időben is, vagyis akár az első galaxisok és csillagok formálódásának folyamataiba is bepillantást nyerhetnek és ritka csillagászati eseményeknek lehetnek szemtanúi, amelyek eddig rejtve maradtak az olyan legendás teleszkópok szeme előtt is, mint például a Hubble Űrteleszkóp.

A kutatóknak időbe telik a JWST-vel készített felvételek elemzése, de az első tanulmányok már publikálásra kerültek és érdekes eredményeket hoztak: a Stockholmi Egyetem csillagászainak beszámolója január 5-én jelent meg a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society kiadványban és olyan galaxisokról szóló új információkat osztottak meg benne, amelyek az univerzum egészen ősi idejéből származnak, amikor a világegyetem még csak 680 millió éves volt. Az ősi galaxisok mellett sűrű galaxiscsoportokat is vizsgáltak - ezeknek a halmazoknak a tömege rendkívül nagy,

emiatt a középső részükön áthaladó fényt elgörbítik és egyfajta nagyítóhatást hoznak létre

, ami a háttérben lévő galaxisok képét jobban láthatóvá teszi.

Azt, hogy a gravitációnak a fény útját eltérítő és módosító hatása van, már Einstein is megjósolta általános relativitáselméletében és 1919-ben sikerült is bizonyítani, mikor a Sir Arthur Eddington vezette kutatás során egy, a teljes napfogyatkozásról készült képpel felvételen is bemutatták a jelenséget. A gravitációs lencse hatásról Einstein 1936-ban közölt újabb tanulmányt és azóta, az egyre erőteljesebb teleszkópokkal, már számtalanszor figyelték meg az effektus működését.

Ennek a nagyítóhatásnak és a James Webb Űrteleszkóp precizitásának együttese lehetővé tette, hogy a svéd kutatók a galaxisok struktúrájának speciális részleteit, csillaghalmazokat detektáljanak a felvételeken. A kompakt csoportosulások a csillagok formálódásának első szakaszainak tanulmányozását segítették elő, így a 18 "felnagyított" galaxison belül található halmazok egyúttal a galaxisok kialakulásának megértéséhez is hozzájárultak.

A mérések alapján jól látható például, hogy a reionizáció korából származó csillagcsoportok sűrűbbek (csillagokban gazdagabbak), mint a Naprendszer szomszédságában lévő, a Lokális csoporthoz tartozó galaxisok esetében. Emellett az is kiderült, hogy a Sparkler és a Firework galaxisok csillaghalmazai valószínűleg galaxisok összeolvadása közben keletkeztek.

(Fotó: NASA, ESA, CSA, STScI.)

Megvan az első bolygó, amit a James Webb űrtávcsővel fedeztek fel A felfedezés a szakértők szerint megnyitja az utat azelőtt, hogy a tavaly üzembe helyezett távcsővel közvetlenül vizsgálják a földszerű bolygók atmoszféráját.