Génmódosított katonák harcolhatnak a jövő háborúiban
2020 / 01 / 31 / bobak.zsofia
Génmódosított katonák harcolhatnak a jövő háborúiban
Nem csak a teljesítmény fokozására, hanem a biológiai fegyverek elleni védelem érdekében is tervezik a katonák génjeinek átalakítását a kutatók.

Még a háborúban is vannak szabályok. Az öldöklés közepette fenn kell tartani a civilizáltság legalább minimális látszatát, hogy később legyen esély visszatérni a normális hétköznapokhoz. A szabályok ugyan soha nem voltak kőbe vésve és a technika fejlődésével egyre kevésbé váltak betarthatóvá, de egy bizonyos ponton mindenki szeretné meghúzni a határt.

Ez a pont pedig a biológiai fegyverek bevetése.

Az idegmérgek és egyéb vegyifegyverek használata nemzetközi tiltás alatt áll, ennek ellenére ma is sok helyen, például a szíriai háborúban is alkalmazzák az összecsapások során. Az idegméreg leggyakoribb fajtái a szarin, a szomán, a mustárgáz és a tabun. A működési elvük hasonló: az acetilkolin nevű neurotranszmitter termelését szabályozó enzim működését blokkolják, így az izmok irányíthatatlanná válnak, a görcsök és légzési nehézségek pedig akár halált is okozhatnak, ha a beteg nem kapja meg időben az ellenmérget vagyis az atropint.

A csatatéren sokszor nem áll azonnal rendelkezésre a segítség, így más megoldást kell találni.

Mi lenne, ha nem lenne szükség gyógyszerekre? Mi lenne, ha a katonák szervezete mindent kibírna? Ezen a ponton lehet választani két opció közül:

  • a jövő háborúit nem emberek fogják megvívni, hanem fájdalomra érzéketlen robotok
  • vagy a törékeny humán fizikumot kell egy újabb szintre emelni.

A kutatók már régebben is próbálkoztak bizonyos fehérjék és enzimek megváltoztatásával, melyek hozzájárultak, hogy a mérgeket hamarabb, automatikusan kezdje lebontani a szervezet. A probléma ezekkel a módosításokkal, hogy külső forrásból kéne bejuttatni a szervezetbe, ami nem elég hatékony megoldás harc közben. Így az Egyesült Államok Vegyvédelmi Orvosi Kutatóintézetének (Medical Research Institue of Chemical Defense) kutatói most egy új módszert fejlesztenek.

Elképzelésük szerint a lehető legpraktikusabb módon, helyben készülne a gyógyszer, vagyis maga a máj termelné a szükséges enzimeket.

Nageswararao Chilukuri, a kísérlet vezetője egy ártalmatlan adeno asszociált vírust használt, hogy a megfelelő DNS utasításokat a tesztalanyként szolgáló egerek májába jutassa. A rágcsálók szervezete ezután valóban elkezdte előállítani a paraoxonáz 1 (PON1) nevű enzim felturbózott változatát, mely megvédte őket a hat héten át tartó, normál körülmények között végzetes idegméreg injekció-kúrától. A kutatók felfedezték, hogy az injekciót nem szükséges egyenesen a májba fecskendezni, az izmokba juttatva is ugyanolyan hatékonyan működik.

Működő megoldást találni a biológiai fegyverek hatásának kitett katonák számára fontos küldetés, de nem ők az egyedüli célpontjai az idegmérgeknek. A civil lakosság tagjai is sokszor áldozatául esnek a terjeszkedő harcoknak. A rettegett szarin gáz az 1980-as években irániak ezreit ölte meg az irak-iráni háború során, és, annak ellenére, hogy 1997-ben hosszú évtizedek tárgyalásai után végül életbe lépett a nemzetközi érvényű Vegyifegyver-tilalmi Egyezmény, Szíriában mégis bevetették több alkalommal is. A 2013-as ghoutai támadást így írja le az Egyesült Államok Külügyminisztériuma által kiadott éves emberjogi jelentés: “2013. augusztus 21-én a kora reggeli órákban szarin gázzal töltött tüzérségi lövedékek és aknák robbantak Damaszkusz külvárosában, Ghouta mezőgazdasági településen. Az ideggázt belélegzők habzó orral és szájjal, reszketve kapkodtak levegő után. Nem sokkal később az áldozatok fehér szemfedél alatt, sorokba
rendezve feküdtek a kórházak padlóin. Azon a napon legalább 1429 szíriai civil halt meg köztük 426 gyermek és sok olyan bátor aktivista is, akik videokamerával a kezükben rohantak a helyszínre, hogy megmutassák a világnak mi is történt.“

De nem csak háborús körzetekben fenyeget a veszély, idén márciusban lesz a huszonötödik évfordulója a tokiói gáztámadásnak, melynek során az Aum Shinrikyo szekta tagjai a metró reggeli csúcsforgalmában szarin gázt engedtek a szerelvényekben utazókra. A WHO jelentése szerint pedig az organofoszfátokat (ugyanaz a csoport, amelyből az idegmérgek is készülnek) tartalmazó gyomirtószerek hatása miatt évente mintegy kétszázezer haláleset történik a fejlődő országokban.

A genetikai változtatások kimenetele soha nem egyértelmű, ebben az esetben az adott okot az aggodalomra, hogy az immunrendszer az általa ismeretlen folyamatokra gyakran túlzott aktivitással reagál (mint amikor kilöki a frissen beültetett szervet). A tesztek kimutatták, hogy az egerek szervezete ugyan valóban belekezdett az antitest termelésébe, de az olyan alacsony szinten maradt, hogy nem tudta hatástalanítani az enzim működését.

A megnövekedett PON1 szint még öt hónapon át kimutatható volt az állatok szervezetében.

A kutatók nem csak a génmódosított katonák jövőjét vizionizálják, hanem a génmódosított sürgősségi mentősökét, katonai kutyákét vagy akár vegyszerekkel dolgozó mezőgazdasági munkásokét is. Utóbbiak ugyan az idegmérgeknél kevésbé veszélyes anyagokkal érintkeznek, de a rovarölő, gyomirtó, permetezéshez használt vegyi anyagok is egészségkárosító hatásúak lehetnek hosszútávon.

Az egerek szervezete azonban máshogy reagálhat, mint az embereké, figyelmeztetnek a tudósok.

A PON1 manipulált változata, a humán fizikum más felépítése miatt erősebb válaszreakciót indíthat be az embereknél, amely súlyos következményekkel járhat. Még az is előfordulhat, hogy a nem-módosított, a szervezetünkben természetesen jelenlévő paraoxonázt is blokkolja az immunrendszer, megemelkedett koleszterin szinthez és szívproblémákhoz vezetve. Chilukuri elismeri a lehetséges akadályokat, de a kísérleteket folytatja. “A teszt az alapelv működésének bizonyítására szolgált.” - mondta a biokémikus.

(Fotó: jbmld.jb.mil, Flickr/armyjmtc, Wikimedia Commons, Piqsels)


Igényes és férfias történeteket keresel? A Roadstert neked írjuk!
Olvass bele az egyik legszínvonalasabb hazai magazinba, szeretni fogod! A Roadster egy fantasztikus utazás az élet legjobb területein...
Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ezek is érdekelhetnek

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.