Az M77 (Messier 77) galaxis egy különleges galaxis a Cet csillagképben, a Földtől 45 millió fényévre, ami rendkívüli fényességével tűnik ki a társai közül. Az 1780-ban felfedezett spirálgalaxis az úgynevezett Seyfert galaxisok, azon belül is a Seyfert 2. típusú galaxisok közé tartozik, vagyis aktív galaxismaggal (AGN) rendelkezik, és keskeny emissziós vonalakat mutat a spektrumában. Ez azt jelenti, hogy a központi területen található forró gázok az 1. típusú galaxisok gázainál lassabban terjeszkednek, általában kevesebb mint 1000 km/s sebességgel. A Seyfert galaxisok valódi ragyogása az infravörös felvételeken mutatkozik meg igazán, ezért a James Webb Űrteleszkóp berendezéseivel jól megfigyelhető az M77 fénye.

A galaxis közepén lévő AGN-t egy óriási fekete lyuk “működteti”, ami több mint nyolcmillió naptömegű, és gravitációs ereje révén magához vonzza a körülötte lévő gázokat és port, amelyek gyorsan örvénylő mozgásuk során felmelegszenek, és intenzív sugárzást bocsátanak ki. A kialakuló ragyogás olyan erős, hogy még a JWST kameráinak fénygyűjtő képességét is próbára teszik, és ennek következtében diffrakciós vonalak jelennek meg a galaxisról készített képeken.

A diffrakciós vonalak (tüskék) azért jönnek létre, mert az AGN intenzív fénye nagyon kis mértékben meghajlik a Webb hatszögletű tükörpaneleinek széleinél, valamint az egyik tartóelem körül, amely a másodlagos tükröt tartja. Ilyen jellegzetes, hat-plusz-két ágú mintázat az űrteleszóp más képein is látható, de főként csillagokról készült felvételeken, mivel a fényforrásnak nagyon fényesnek és erősen koncentráltnak kell lennie a megjelenéséhez. Néhány galaxis esetén azonban galaxismag elég fényes és kompakt ahhoz, hogy a diffrakciós tüskék feltűnjenek a felvételeken.

Az M77 magját a központi porkoncentráció miatt látható fényben nehéz vizsgálni, de infravörös és rádióhullámú tartományban felfedi “valódi arcát.” A szupermasszív fekete lyuk környezete által kibocsátott energia röntgensugárzás, infravörös sugárzás és neutrínóáram - a Svábhegyi Csillagvizsgáló leírása szerint ez a negyedik ismert neutrínóforrás a Napunkat is beleszámítva.

(Fotó: ESA/Webb, NASA & CSA, A. Leroy)

Rejtély, hogy miből áll ez a galaxis - 99%-át nem normál anyag alkotja Találtak egy galaxist, amiben alig van látható anyag.