Az OOI tudományos igazgatója, Nagy Péter által vezetett kutatócsoport munkája rávilágított:

az egészség alapját jelentő oxidációs-redukciós (redox) egyensúly fenntartásában a fehérjék cisztein egységeibe beépülő extra kénatomok kulcsfontosságú védelmi vonalat képeznek.

Amennyiben ez az egyensúly felborul, az közvetlen módon hozzájárul a civilizációs betegségek megjelenéséhez. A tanulmány szerint az életkor előrehaladtával a perszulfidképződésért felelős enzimek aktivitása csökken, ami összefüggésbe hozható az Alzheimer- és Parkinson-kórral, az érelmeszesedéssel, valamint bizonyos daganattípusok növekedésével.

Ezért fontos megérteni a perszulfidáció képződésének és bomlásának molekuláris folyamatait, amelyhez érzékeny és szelektív detektálási módszerek fejlesztésére van szükség.

Magyar szakemberek mellett olyan elismert tudósok működtek közre a kutatásban,

• mint az orvosi és élettani Nobel-díjas Louis J. Ignarro, aki a nitrogén-monoxid kardiovaszkuláris jelátviteli funkcióit tárta fel életműve során,
• valamint Helmut Sies, az oxidatív stressz koncepciójának atyja,
• illetve Solomon Snyder, az orvosbiológiai kutatások egyik legjobban hivatkozott szerzője.

A kutatócsoport célja a továbbiakban olyan érzékeny detektálási módszerek kifejlesztése, amelyekkel a tumoros betegminták vizsgálata révén a gyógyítás hatékonysága is javítható. Ez az együttműködés kijelöli a jövőbeli orvosbiológiai innovációk irányát, lehetőséget adva arra, hogy a kén-metabolizmus befolyásolásán keresztül új típusú gyógyszerek és kezelési eljárások szülessenek a népbetegségek ellen.

Ezek is érdekelhetnek:

Kísérteties hangot vettek fel a Bermuda-háromszögnél 77 évvel ezelőtt - most kiderült, hogy mi is volt az Egyedülálló felvételek.

Látszólag felrúgja Newton harmadik törvényét egy különleges objektum Úgy tűnik, mintha Newton harmadik törvénye nem vonatkozna az időkristályra.

Párhuzamos univerzumok: így lehet üzenni a „másik énünknek”? Egy oxfordi fizikus friss ötlete szerint, ha igaz a kvantumfizika sokvilág-értelmezése, akkor elvben úgy „üzenhetünk” a párhuzamos ágak között, hogy nem az üzenet, hanem a megfigyelő cserél helyet.

(Forrás: Pubmed, Onkol.hu; képek: Getty Images)