A képernyő öregít, még az okostelefoné is

2019 / 11 / 15 / Felkai Ádám
A képernyő az életünk szerves része. Azon dolgozunk, azon szórakozunk, arról tájékozódunk. Épp ezért fontos kérdés, hogy a kijelzők, monitorok előtt töltött hosszú óráknak miféle élettanai hatásai lehetnek.

A válasz az Oregon Állami Egyetem kutatásai szerint semmiképp sem megnyugtató. A 2019. október 17-én publikált tanulmányban az intézmény tudósai arra az eredményre jutottak, hogy az a szervezet, mely hosszan volt kitéve a mindennapi eszközeink kijelzőiből is áradó kék fényhullámhossznak, hamarabb mutatta az öregedés jeleit. Még rosszabb hír, hogy még csak arra sem volt szükség mindehhez, hogy az alany nyitva tartsa a szemét a kísérlet közben (vagy egyáltalán: legyen szeme – de erről később).

A kutatáshoz minden genetikai kísérlet kedvenc állatát, az ecetmuslicát használták. Az ecetmuslicának rövid az élethossza, gyorsan szaporodik, így a genetikai változások és a nemzedékek közötti öröklődés könnyen vizsgálhatóak a segítségükkel, ugyanakkor több sejttani és fejlődési sajátosságban osztoznak más élőlényekkel, egyebek közt velünk is.

A biológiai óra kutatására szakosodott Jaga Giebultowicz által vezetett csapat azt vizsgálta, hogy milyen változások lépnek fel azon esetmuslicák szervezetében, amelyeket napi tizenkét órán át világítanak meg kék LED fénnyel. (Ez utóbbinak a hullámhossza egyezik meg tehát azzal, amelyet a telefonok, tabletek, LCD monitorok sugároznak magukból.)

A muslicákat három csoportra osztották. Az elsőt váltakozva világították meg tizenkét órán át kék fénnyel, illetve tartották őket tizenkét órán át teljes sötétségben. A második csoportot végig sötétben tartották, a harmadik esetében pedig kiszűrték a kék fényt. A kísérlet végén azt találták, hogy az első csoport muslicái nem csak rövidebb ideig éltek, de károsodtak a retinasejtjeik és az agyidegeik is. Hogy az eredmény még kellemetlenebb legyen, mindezt a populáció azon mutáns egyedeinél is tapasztalták, amelyeknek nem is fejlődött szemük, ami alapján a kutatók azt a következtetést vonták le, hogy a rovaroknak látniuk sem kell a fényt ahhoz, hogy károsítsa őket.

Giebultowicz hozzátette, hogy bár a fénynek kitettség általában is öregítette valamennyit a muslicákat, a kék fény esetében ez „drámai” mértéket öltött. Azt természetesen a kutatók is elismerik, hogy a kék fény még a legfejlettebb országokban sincs jelen elég régen ahhoz, hogy a hatásukat az embereken mérni lehessen, mindenesetre a professzor tanácsa, hogy kerüljük a kék fényt, ahogy ezt egyébként az ecetmuslicák is megteszik – már ha lehetőségük van rá.

Ha azonban nem szeretnénk az életünkből száműzni a modern technológia vívmányait, és egy sötét szobában sem akarunk naphosszat kuksolni, akkor mit tehetünk? Egyrészt reménykedhetünk a technológiai fejlődésben. Idővel talán a vibráló, szemkárosító CRT-monitorokhoz hasonlóan tűnnek el a kék fényt sugárzó eszközök – Trevor Nash, a tanulmány egyik szerzője szerint a kék fény nélkül működő kijelzők készítése bonyolult feladat, de ezeknek az elterjedése roppant kedvező hatással bír majd az emberek egészségére. Addig pedig mindenképp érdemes monitorszűrű lencséket használni (sárga, borostyán védőréteg akár a szemüveglencséinkre is felvihető), illetve ma már több eszköz is beállítható úgy, hogy kiszűrje kék fényt.

(Kép: Pixabay, Források: SciencedaliyNature.com)


Itt tart ma a szexipar, nézz körül a Vágyaim.hu-nál, milyenek 2024-ben az okos-szexeszközök!
Hiánypótló funkcióval bővült a világszerte használt magyar szoftver
A memoQ az egyik legnépszerűbb fordítástámogató szoftver a szakmabeliek körében, a szoftver webes változata már a képernyő-felolvasó programokkal is kompatibilis, így biztosítva, hogy a vakok és gyengénlátók is önállóan tudják használni a szolgáltatást.
memoQ Lányok napja: a pályaválasztásról – nem csak lányoknak
memoQ Lányok napja: a pályaválasztásról – nem csak lányoknak
Véget ért a memoQ  Lányok napja, ami 2019 óta segíti a pályaválasztás előtt álló lányokat, hogy igazán kiteljesedjenek karrierjükben. Szenzitíven és nyitottan álltak a fiatalokhoz, kérdezték őket a digitális trendekről is: a TikTok az új YouTube, a Facebook régóta a boomereké, chatelni pedig már csak Instagramon szokás – beszámoló
Mire képes ma valójában a genetika, és mi az, ami csak porhintés?
Mire képes ma valójában a genetika, és mi az, ami csak porhintés?
A radiocafé Kávézó a világ végén című műsorának vendége Dr. Varga Máté egyetemi docens, az ELTE TTK Biológiai intézetének, Genetikai tanszékének az oktatója volt.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.