A Michigan Medicine tanulmánya szerint az olyan szabadidős tevékenységek, mint a golf, a kertészkedés, a famegmunkálás és a vadászat, nagyban növelheti az amiotrófiás laterálszklerózis (ALS) kialakulásának a kockázatát férfiaknál. Stephen Goutman, a Michigani Egyetem kutatója szerint ezek alapján nemcsak az ALS kockázati tényezőinek megértéséhez jutottunk közelebb, hanem a lehetséges megelőző intézkedések kidolgozásához is. Mint fogalmaz:

“Tudjuk, hogy a foglalkozási kockázati tényezők, mint például a feldolgozóiparban és a kereskedelemben végzett munkavégzés az ALS megnövekedett kockázatához kapcsolódnak, és az ezzel kapcsolatos, növekvő szakirodalomhoz járul hozzá, hogy a szabadidős tevékenységek szintén fontos és esetleg módosítható kockázati tényezői lehetnek ennek a betegségnek. A jövőbeni tanulmányoknak tartalmazniuk kell ezeket a tevékenységeket, hogy meghatározzák, hogyan értelmezhetők az ALS megelőzése, diagnózisa és kezelése összefüggésében.”

Az ALS, vagy amiotrófiás laterálszklerózis, egy progresszív neurológiai betegség, amely az agy és a gerincvelő idegsejtjeinek pusztulását okozza. Ez a pusztulás izomgyengeséghez, izomatrophiához és végül az izmok mozgatási képességének az elvesztéséhez vezet. Az ALS legjellemzőbb tünetei közé tartozik a beszéd-, nyelés- és légzésnehezítettség, valamint a végtagok gyengesége.

Az ALS-t gyakran “Lou Gehrig-betegségnek” is nevezik, az amerikai baseball-legenda után, aki a betegség egyik ismert elszenvedője volt. Bár az ALS mögöttes okai nagyrészt ismeretlenek, néhány esetben genetikai hajlam állhat a háttérben. Jelenleg a betegésre nincs gyógymód, és a kezelések többnyire a tünetek enyhítésére és a betegek életminőségének javítására irányulnak.

Az ALS ritka betegség, évente körülbelül 2 új eset fordul elő 100 000 főre számítva. A betegség bárkinél kialakulhat, de leggyakrabban 55-75 éves kor között diagnosztizálják. Az ALS progresszív természete miatt a betegség előrehaladása jelentősen befolyásolhatja a betegek életét és függetlenségét, ezért a támogató kezelések és a multidiszciplináris megközelítés kulcsfontosságú a kezelés során.

Amennyiben az olvasónak valahonnan ismerős ez a betegség, az nem véletlen, Karsai Dániel alkotmányjogász is ebben szenved.

A mostani tanulmányban 400 ALS-ben diagnosztizált személyt és közel 300 kontrollszemélyt kérdeztek meg a hobbiaikról és a szakmai tevékenységükről egyaránt. Ebből derült ki az az első pillantásra meglepő összefüggés, hogy a golfozó férfiaknál háromszor nagyobb valószínűséggel alakul ki ez a betegség. Hasonlóképpen, más szabadidős tevékenységek, mint például a kertészkedés, a famegmunkálás és a vadászat fokozott kockázattal jártak a férfiak esetében, míg a nők esetében nem találtak jelentős kockázati összefüggést a tanulmányban. Ezek alapján ezek az azonosított kockázati tényezők kifejezetten relevánsak lehetnek a férfiak számára, bár a kutatók megjegyzik, hogy a vizsgálatban részt vevő nők száma túl alacsony volt ahhoz, hogy végleges következtetéseket lehessen levonni a számukra releváns kockázati tartamról.

Mindez azt a kutatási eredményt bővíti, mely alapján úgy tűnik, az ALS-expozíciónak nevezett környezeti expozíció az ember életében döntő szerepet játszik a betegség kialakulásában és progressziójában. A tanulmány szerint mindennek oka az lehet, hogy az említett tevékenységek során gyakran előforduló anyagok, például a peszticideknek és a formaldehidnek való kitettség hozzájárulhat ehhez a fokozott kockázathoz.

Feldman most egy átfogó kockázati tényezőlista létrehozását szorgalmazza, amelyhez hasonlót más betegségek, mint például az Alzheimer-kór esetén már felállítottak.

A betegséggel kapcsolatos ezt követő tanulmányok a termelésben, a gyártásban és a fémhasználattal járó munkákban dolgozó egyénekre koncentrál majd, valamint olyan személyekre, akiknek a családjában előfordult már ALS.

Azt azonban a tanulmány mindkét vezető szerzője hozzáteszi, hogy egyelőre túl korai lenne azt tanácsolni a betegeknek, hogy hagyják abba a fenti tevékenységek bármelyikét is.

(Kép: Pixabay/markusspiske)