A Type Ia (Ia típusú) szupernóvák kialakulásával kapcsolatban a kutatók nemrégen új elmélettel álltak elő: eszerint a szupernóváknak ezt a különösen fényes, intenzív típusát kialakíthatja egy kettős robbanás is, amelynek során egy kettős csillagrendszerben keringő fehér törpe nem egyszer, hanem kétszer robban fel, és ez okozza a pusztulását. Az Ia típusú szupernóvák akkor alakulnak ki, mikor a fehér törpe (egy csillag életének utolsó fázisa, amikor a csillag eredeti méretének töredékére zsugorodik össze) a társcsillagától annyi anyagot szippant el, hogy eléri azt a kritikus tömeget, ami beindítja a robbanását, de a kettős robbanás esetében még a kritikus határ (az úgynevezett Chandrasekhar-határ) elérése előtt bekövetkezik a detonáció: elsőként a fehér törpét körülvevő héliumréteg válik instabillá, és berobban, második körben pedig a robbanásnak a lökéshulláma újabb detonációt okoz a törpe magjában. A kettős robbanás teóriáját most először sikerült vizuális bizonyítékkal alátámasztani, mikor az Európai Déli Obszervatórium VLT teleszkópjának MUSE (Multi Unit Spectroscopic Explorer) eszközével megfigyelték a SNR 0509-67.5 jelű szupernóva-maradványt, és felfedezték a körülötte lévő kettős gyűrűs szerkezetet. A formációt két kalciumréteg alkotja, amelyek a két különálló robbanás során formálódtak az egykori fehér törpe körül. (Fotó: ESO/P. Das et al., háttér: Hubble/K. Noll et al.)