A kínai űrkutatás vezetője, Wu Weiren, az újonnan alapított Tiandu mélyűrkutató laboratórium igazgatója 2019-ben kérte, hogy az ázsiai ország koncentráljon az űrben használható nukleáris reaktorok fejlesztésére, mivel ezek a jövő missziói szempontjából kritikusak. A reaktorok azért ilyen fontosak, mert a távolabbi bolygókra tervezett robotmissziók esetén a napenergia már nem jön szóba, mivel oda csak nagyon gyengén jut el a sugárzás. Ezekhez a küldetésekhez tehát a nukleáris rendszerek hatékony energia- és villamosenergia-meghajtást kínálnak.

Kína több ilyen nukleáris űrreaktort használó küldetést is tervez, ezek közt akad a Voyagerhez hasonló küldetés is. A Scientia Sinica Technologicában megjelent, még kutatás előtti cikk pedig például egy Neptunuszra tervezett orbitert mutat be, amely szintén atommaghasadásból nyerne energiát. Egy másik példa a múltból a Csang’o-3 misszió a Holdon, amely plutóniummal működő atomgenerátort használt, hogy kibírja a kéthetes, fagyos holdéjszakát – mint látható tehát Kínának éppenséggel van tapasztalata az ilyen fejlesztések terén.

Tavaly novemberben a South China Morning Post írt arról, hogy Kína valóban nagy teljesítményű atomreaktort fejleszt Hold- és Mars-küldetéseihez. A projektben részt vevő két kutató megerősítette azt is, hogy lezárult a prototípus mérnöki tervezése, és elkészült néhány kritikus elem is. Mostanra pedig a reaktor egy lépéssel közelebb került a végleges változathoz: a Science and Technology Daily és más kínai lapok szerint a projekt augusztus 25-én átment a kínai Tudományos és Technológiai Minisztérium átfogó teljesítményértékelésén. A reaktort egyébként a Kínai Tudományos Akadémia tervezte, és egy megawatt villamos energiát képes szolgáltatni az űrhajók áramellátásához és meghajtásához – ez azt jelenti, hogy a reaktor 100-szor erősebb lesz annál, mint amit a NASA tervez 2030-ra a Hold felszínére eljuttatni. Sőt ezzel a reaktorral akár 10 Nemzetközi Űrállomás is üzemeltethető lenne.

Sajnos sem a reaktor technikai részletei, sem pedig a felhasználására vonatkozó pontos tervek nem ismertek, és ami némileg különös: az erről szóló több online kínai lap beszámolóját is eltávolították azóta (de ezek archív változatai azért továbbra is elérhetőek).

A kínai űrkutatás jelenlegi csapásirányába mindenesetre beleillik egy ilyen eszköz: Kína az elmúlt években kiemelten fejlesztette az űrutazáshoz és a mélyűr felfedezéséhez szükséges képességeit – sikeresen fejlesztett például kriogén rakétákat a Hold-, Mars- és űrállomás-projekjeihez. Az ázsiai ország jelenleg újrafelhasználható hordozórakétákon, szupernehéz rakétákon és egy kétlépcsős újrafelhasználható űrrepülőgép-rendszeren is dolgozik.

A NASA szakértői, valamint az űrrepülési ipar szakemberei tavaly egyébként arról beszéltek egy kormányzati meghallgatáson, hogy az Egyesült Államoknak is gyorsan kell cselekednie ezeken a területeken, ha tartani akarják a lépést. Korábban a NASA azt is tárgyalta, hogy a nukleáris-elektromos meghajtású rendszerek hogyan gyorsíthatják fel az emberi legénységgel a Marsra tervezett küldetéseket a hagyományos vegyi rakétákhoz képest.

Forrás: Interesting Engineering, Space News

(A cikkhez használt kép illusztráció, forrása:  Rawpixel, CC0 1.0 Universal)