Röviden összefoglalva: amíg a páciensek többsége egy hét alatt meggyógyul, a fertőzöttek egy kisebb része második hullámban megjelenő, súlyos tüneteket tapasztalhat a betegség látszólagos enyhülése után. Vagyis a súlyos betegeknél a fertőzés első szakasza után a tünetek beállnak egy szintre, vagy akár enyhülhetnek is, de ekkor jön a sokkal rosszabb második fázis.
Az orvosok szerint légzőszervi komplikációk szempontjából jellemzően a betegség 5. és a 10. napjai közötti időszak a legaggasztóbb. Különösen igaz ez az idősebb betegekre, vagy azokra, akik magas vérnyomással, komolyabb túlsúllyal vagy cukorbetegséggel küzdenek. A fiatalabb betegeknél jóval később, akár a betegség 10. vagy 12. napján alakulhatnak ki a szövődmények.
Akik viszont eljutnak a 14. napig súlyosabb szimptómák nélkül, azok jó eséllyel már a teljes felgyógyulás útjára léptek.
A COVID okozta tüdőgyulladás a röntgenfelvételen tejüvegszerű homályként jelenik meg mindkét tüdő alsó részén. A tüdőgyulladás a véroxigénszint esését okozza. Ez az esés olyannyira lassú, hogy a fertőzött akár észre sem veszi, hogy oxigénhiányos állapotba került.
Fontos tehát, hogy folyamatosan figyeljük fertőzés esetén a szaturációnkat (véroxigénszintünket) egy erre a célra rendszeresített eszközzel, a pulzeoximéterrel.
Egyébként léteznek telefonos applikációk is, melyek elvileg képesek erre, de a tesztek szerint ezek nem megbízhatóak.
A nomrál oxigén szint 96 és 99 százalék közt mozog, amennyiben pedig ez 92 százalék alá zuhan, mindenképpen orvosi segítségre van szükség.
Amennyiben mostanában nem tudunk ilyen eszközt vásárolni, kölcsön is kérhetjük egy ismerősünktől, mivel ezt könnyen és hatékonyan lehet fertőtleníteni. Léteznek egyébként készülék nélküli módszerek is a véroxigénszint megállapítására, de ezek megbízhatatlanok, és akár hamis biztonságtudatba is ringathatják a beteget és a környezetét.
Amennyiben otthon próbálunk felépülni, fontos, hogy ne a hátunkon feküdjünk. A hasunkra fordulva ugyanis megélénkül a levegő áramlása a tüdőnkbe. Az is segít, ha váltogatjuk, hogy a jobb vagy a bal oldalunkra fekszünk. Esetleg felülünk.
A New York Timesnak nyilatkozó sürgősségi orvos, Dr. Richard Levitan szerint közéegészségügyi szempontból helytelen volt kezdetben azt a tanácsot adni az embereknek, hogy csak súlyos légzési nehézségek esetén forduljanak szaksegítséghez.
Mivel ugyanis az oxigénhiányos állapot olyan lassan alakul ki, hogy sokszor már csak akkor veszik észre, amikor súlyos a helyzet, ezért sokan későn hívják a mentőt.
Dr. Levitan szerint egyébként jellemzően az 5. és a 10. napok között szokott a betegek állapota romlani, de ezt azért nehéz pontosan kijelenteni, mert sokan nem tudják megmondani pontosan, hogy mikor kezdődött a betegségük.
A COVID tünetei így jelentkeznek napról-napra.
Ebben az időszakban a szimptómák széles skálán mozognak. Van akinek kapar a torka, más köhög, jelentkezhet láz, fejfájás vagy enyhe mellkasi nyomás. A betegek egy része levertnek érzi magát ebben az időszakban. De nem kizárt a hasfájás és a hasmenés sem.
Sokan csak fáradtnak érzik magukat, és kikapcsol a szaglásuk, valamint az ízérzékelésük. Rengeteg olyan beteg ismert, akik több tünetet is produkálnak, de nem lázasodnak be. A hasi panaszokat tapasztaló betegek egy részénél megjelennek a légzőszervi tünetek is, más részüknél nem.
A betegek egy része tünetmentes marad, másoknál enyhe szimptómák jelentkeznek. De vannak, akiket ilyenkor terít le igazán a vírus. Állandó láz, ízületi fájdalmak, hidegrázás, köhögés – ezek jellemezhetik ezt az időszakot.
Gyerekeknél, fiatalabb felnőtteknél kiütések is jelentkezhetnek. Ezek közt lehetnek viszkető, vörös foltok, de bedagadhatnak és felhólyagosodhatnak a láb- és a kéz ujjai, kicsit ahhoz hasonlóan, mint amit az elfagyás vált ki. Ez utóbbi szimptómák amúgy nem biztosan ezekben a napokban jelennek meg. Akár megelőzhetik a többi tünetet is, de lehet, hogy csak betegség levonulása után bukkannak fel.
A szerencsésebbek, akiknek eddig csak enyhe tüneteik voltak, mostanra jó eséllyel túl vannak a legrosszabb részen.
A többi beteg esetén a tünetek rosszabbodhatnak, de előfordulhat, hogy a páciens állapota vagy nem változik, vagy akár javul is, hogy utána ismét romolni kezdjen.
Ilyenkor nagyon fontos, hogy a beteg folyamatosan figyelje a véroxigénszintjét.
Ez már a második hét. A beteg továbbra is figyelje az állapotát!
A legtöbb esetben ilyenkor már tisztán látni, hogy merre változik a beteg állapota. Romlásra utaló jel lehet a mind nehezebbé váló légzés, és az egyre csúnyább köhögés.
Az enyhébb megbetegedéssel küzdő fertőzöttek ilyenkorra gyógyulnak meg. A rosszabb állapotú betegek, akiknek azonban a véroxigén paraméterei maradtak normál értéken, szintén felgyógyulnak nagyjából két hát után.
Az ennél súlyosabb állapotú betegek, akik még kiegészítő terápiára is szorultak, felépülése tovább is eltarthat.
Magyarországon a kormány hivatalos tájékoztató oldala szerint ezt kell tennünk, ha a tüneteket érezzük magunkon (további részletek itt):
(Kép: Flickr/V Karesz/KEVIN QIAO/Daryll)