A kriptovaluta lehet Oroszország aduásza a nyugati szankciókkal szemben?

2022 / 02 / 27 / Felkai Ádám
A kriptovaluta lehet Oroszország aduásza a nyugati szankciókkal szemben?
A gazdasági szankció talán nem a leglátványosabb armada, de a bevetése elég fájdalmas lehet. Oroszország azonban nyilván tudta, mire számíthat, de eléggé felkészültek-e modern kripto-megoldásokkal?

2014-ben, a Krím-félsziget lerohanását követően az USA gazdasági szankciókat léptettek életbe Oroszországgal szemben – habár ezek a megoldások sokak szemében keveset érnek, valójában igen mély sebet ejtettek az orosz gazdaságon. A szakemberek becslése szerint ezek az intézkedések évi 50 milliárd dollárnyi pénzt véreztettek ki Putyin gazdaságából. Gyorsan tegyük hozzá azt is, hogy ezek a mostaninál jóval puhább korlátozások voltak. Az például egyre biztosabbnak tűnik, hogy Oroszországot ezúttal le fogják kapcsolni a SWIFT banki rendszerről. Akit érdekel, hogy ez a rendszer miért fontos, illetve miért fájhat egy országnak, ha ebből a rendszerből kikerül, az tekintse meg lentebb a hazai Deutsche Welle másfél perces, magyar nyelvű összefoglalóját a témában!

Röviden annyi a lényeg, hogy egy ilyen lépéssel Oroszország lényegében kikerülne a nemzetközi pénzkeringésből, amivel egyébként a Nyugat is vesztene, de az oroszoknak mindez még jobban fájna. Amint viszont az a hadi technika kapcsán is látszik, Oroszország elkészítette a házi feladatát – magyarán katonai oldalról próbálta magát felkészíteni a konfliktusra (lent kattintható cikk), és valószínűleg ez a helyzet a háború gazdasági vonatkozásai kapcsán is.

Ér még bármit a tank? – az Ukrajnát védő drónok megadhatják a választ A török gyártmányú tankelhárító drónok több korábbi konfliktusban is helyt álltak, most azonban egy fejlett hadsereggel szemben kell megmutatniuk, mire képesek.

Az orosz gazdaság szereplői pedig már eddig is próbálták enyhíteni a büntetést, és ebben rátaláltak egy nagyon jó eszközre – a kriptovalutákra. A kriptovalutákkal ugyanis meg lehet kerülni a banki átutalási rendszereket, vagyis azokat a szereplőket, akik a szóban forgó szankciókat egyáltalán képesek lennének betartatni – állítják a szakértők a The New York Times cikkében. Mint Michael Parker, aki korábban szövetségi ügyész volt, és jelenlegi területe a pénzmosás-elleni megoldások, valamint a gazdasági szankciók, fogalmazott:

„Oroszországnak volt elég ideje elgondolkodni azon, hogy pontosan milyen következmények várnak rá. Naivitás azt feltételezni, hogy nem készültek fel egy ilyen forgatókönyvre.”

Kérdés persze, hogy hasonló, „nagy kaliberű” gazdasági büntetésre miként tud bárki felkészülni. Nos, az USA bár szerencsés helyzetben van a dollárnak a pénzpiacokon elfoglalt prominens helye miatt, de az amerikai tisztségviselők egyre világosabban látják, a kriptopénzek bizony képesek lehetnek enyhíteni a szankciók hatását. Ennek már fentebb említett oka, hogy a megszorításokat a bankok segítségével lehet betartatni, ám a kriptók nagyon könnyen elműködnek a tradicionális bankrendszeren kívül. Mert bár nem csak a bankoknak kötelező azonosítaniuk az ügyfeleiket, de ez a különböző kripto-kereskedésekre is vonatkozik, ám ez utóbbiak kevésbé képesek megfelelni ennek a kötelezettségüknek, mint a bankok. A blockchain technológia pedig bár őrzi a tranzakciós folyamatot, orosz megoldásokkal ezt már elég jól el lehet fedni. Épp ezek miatt októberben az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma arra figyelmeztetett, hogy a kriptovaluták egyre komolyabb fenyegetést jelentenek az amerikai szankcióprogramra nézve, és az amerikai hatóságoknak jobban fel kellene készülniük ebből a technológiáról.

Épp ezért ha az oroszok szeretnék megkerülni a szankciókat, több kripto-alapú megoldás közül is szemezgethetnek. Az első ilyen megoldás a digitális rubel, amely nem csak azt teszi lehetővé, hogy dollárra váltás nélkül, közvetlenül kereskedhessen az ország a partnereivel, de a pénz ráadásul az említett SWIFT-rendszeren kívül működne. A digitális Rubel fejlesztéséről korábban egyébként már írtunk.

Oroszország a digitális rubellel kivédheti a nyugati szankciókat A digitális rubel már fejlesztés alatt áll, és ez az eszköz a Krím-félsziget megszállása miatt is jól jöhet az oroszoknak.

Röviden összefoglalva: a digitális rubel ötletével a központi bank még 2020-ban állt elő, ami a tervek szerint párhuzamosan működne a rubel készpénzes és virtuális formája mellett. Talán nem világos a diferencia a hagyományos, bankszámlán őrzött rubel és a digitális rubel között, de ez utóbbi inkább a klasszikus kriptovalutára emlékeztet azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy emögött tehát egy jegybank áll. Ennek egyik hatása, hogy mivel tradicionális pénzintézet bocsájtja ki, valamint az értéke a hagyományos rubelhez kötött, így az árfolyam ingadozástól épp olyan mechanizmusok védik, mint a fiat pénzek „klasszikusabb” formáit.

A digitális rubel és a rubel egyéb formái között is akad azonban egy fontos különbség – a digitális rubel kapcsán tehát ugyanis a tranzakciókhoz nincs szükség az olyan banki rendszerekre, mint a SWIFT. Ez annyira fontos, hogy épp ezt a központi bank is hangsúlyozta, mivel szerintük a jövőben a hasonló digitális fizetőeszközök épp a SWIFT riválisaivá nőhetik majd ki magukat – nem mellesleg (az Orosz Központi Bank erre annak idején természetesen nem tért ki) pedig egészen jól jön, ha az országot gazdasági szankciók sújtják nemzetközi szinten.

A kiesett forrásokat az oroszok ransomware támadásokkal is próbálhatják enyhíteni – ez lényegében annyit jelent, hogy az ország elkezd különböző digitális fizetőeszközöket lopni. Talán szánalmasan-viccesen hangzik, hogy egy egész ország áll digitális bankrablónak, de messze nem lenne példátlan lépés. Egy ENSZ jelentés szerint Észak-Korea például épp ilyen támadásokkal szerezte meg azt a kriptó-mennyiséget, amivel a nukleáris programját finanszírozta. Oroszország pedig egyenesen a növekvő ransomware iparág középpontjában áll. Tavaly a globális ransomware bevétel mintegy 74 százaléka, vagyis több mint 400 millió dollár értékű kriptovaluta olyan szervezetekhez került, amelyek így vagy úgy Oroszországhoz köthetőek.

Akadnak egyéb megoldások is: a szintén szankciókkal sújtott Irán például kriptobányászattal próbálja kompenzálni, hogy nem tud elég olajat eladni. Irán egyébként szintén saját digitális fizetőeszközt fejleszt, ahogy Kína is (amely ország már el is készült ezzel) – ez utóbbi pedig Oroszország legnagyobb import-export partnere, és a digitális pénzek segítségével a hagyományos pénzintézetek, valamint a dollár közbeiktatása nélkül kereskedhetnének egymással. A szakértők szerint pedig mindez a szankciók súlyossága ellen hat. Mindehhez kapcsolódik a kémfilmes-képregényes nevű Hydra, amely nem egy ördögi szervezet, hanem egy digitális piac a sötét weben, mely mögött szintén Oroszország áll. Csak 2020-ban több mint egymilliárd dollár értékben kereskedtek ezen a piactéren, amely nem csak Kelet-, de Nyugat-Európában is aktív felhasználói bázist tudhat maga mögött. A Hydra persze nem elég nagy, de ennek működését egészíthetik ki a hagyományosabb pénzmosási technikák.

(Kép: Flickr/CryptoWallet.com Images)


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Autót vennél mostanában? Nézz bele a PLAYER AUTÓTESZT ROVATÁBA!
Minden friss és izgalmas autót kipróbálunk, amit csak tudunk, legyen az dízel vagy elektromos, olcsó vagy luxus, kétszemélyes vagy kisbusz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.