A lengyel ZET rádió számolt be az elsők között arról, hogy két lövedék eltalált egy gabonaszárítót a lengyel Przewodów faluban, amely alig 8 kilométerre található az ukrán határtól, és körülbelül 72 kilométerre északra az ukrán Lviv városától is, amelyre tegnap orosz lövedékek valóságos zápora hullott.

Először is kezdjük azzal a kevéssel, amit egyelőre a nyilvánosság tudhat. Az egyik legfontosabb információ (már ha ez igaz), hogy két lövedékről van szó – mint azt ugyanis a The War Zone írja, arra igen kicsi az esély, hogy két meghibásodott lövedék is pontosan ugyanoda csapódjon be, így vagy a célkoordinátákat állították be rosszul, vagy szándékos támadásról beszélhetünk. Mint a lap hozzáteszi még, egy másik lehetőség lehet, hogy a lengyel farmon egy eltévedt ukrán föld-levegő lövedék csapódott be. A világon máshol is előfordultak olyan esetek, amikor eltévedt SAM-ek a földbe csapódtak, miután nagyon nagy távolságokat tettek meg, és célpontot tévesztettek.

Egyes megfigyelők hasonlóságokat fedeztek fel a roncsok Lengyelországban előkerült részei és az S–300-as föld-levegő rendszerben használt lövedékek között. Az S–300 egy szovjet légvédelmi rendszer, és ilyet az orosz és az ukrán katonaság egyaránt használ – az oroszok ráadásul nem is feltétlen védelmi eszközként, hanem aktív föld-felszín fegyverként is bevetik ezeket. Hozzá kell tenni ugyanakkor, hogy Lengyelország az (ismert) orosz S–300-asok hatótávolságán kívül esik, ha ezeket földi célpontok ellen alkalmazzák.

Tudjuk azt is, hogy kedd délután orosz Tu–95 bombázók rengeteg Kh–101 robotrepülőt lőttek ki Ukrajnára – erről a Krivij Rih katonai közigazgatás vezetője, Olekszandr Vilkul számolt be a Facebookon. A Kh–101-esek célpontja a poszt írásakor nem volt ismert, csak az, hogy a támadás legalább két hullámban történik. A The War Zone arról ír egy másik cikkben, hogy bár az ukrán légvédelem elég hatékonynak bizonyult, mivel meg nem erősített hírek szerint a körülbelül 90, az országra zúdított lövedékből 70-et leszedtek, 15, nem részletezett, de az energiaellátással kapcsolatos infrastruktúra így is megsérült. Ukrán szakértők szerint ilyen szintű támadás azonban nem lehet mindennapos Oroszország részéről, mivel a szükséges eszközök, amelyek közé tehát a Kh–101 is tartozik, nem állnak korlátlan számban a Kreml rendelkezésére. Arra viszont többen is számítottak, hogy hasonló támadás épp a G-20 találkozóhoz igazítva megtörténhet.

Annyi tehát világos, hogy az S–300 eredetileg egy légvédelmi rendszer, amely még a szovjet időkből származik – először 1979-ben vetették be. Mi tud azonban a Kh–101 robotrepülő? A Kh–101 egy lopakodó, légi indítású robotrepülő (elterjedt nevén: cirkálórakéta), amelyet stratégiai bombázók szállítanak. A Kh–101 az első repülését 1998-ban végezte, a kiértékelő tesztek pedig 2000-ben kezdődtek. Az első képek 2007-ben jelentek meg erről az eszközről, amelyet jelenleg az Orosz Légierő használ. Bevezetése idején egyébként ez volt Oroszország leghatékonyabb légi indítású nem nukleáris rakétája – ugyanakkor a hasonló Kh–102 képes 20 kT-ás nukleáris robbanófejet is szállítani. Ami érdekes, hogy a robotrepülő körülbelül 10-20 méteres biztonsággal találja el a célpontját, de akadnak, akik szerint az eszköz még pontosabb: 5 méteren belül képes eltalálni a célpontot – ezzel az eszközzel tehát épp az infrastruktúra ellen lehet precíziós csapást végrehajtani. Ukrajnában a közelmúltban kiderült viszont az is, hogy az ukránok képesek elfogni ezeket az eszközöket – valószínűleg a nyugatról származó rendszerekkel. Arról nincs hír, hogy a régebbi S–300-as rendszerek mennyire hatékonyak ebből a szempontból.

Az viszont biztos, hogy a Kh–101 készlet nem végtelen, a források szerint az eszköz ára 13 millió dollár, és Oroszország ebből mindössze havi három darabot képes legyártani. Ilyen eszközt pedig már Szíriában is bevetettek.

Mi következik mindebből? Egy ilyen precíziós fegyver tényleg eltévedhet annyira, hogy bár relatíve közel, de azért a legszélsőségesebb esetben is kilométerekkel arrébb csapódjon be? Az ausztrál ABC több szakértőt is megszólaltatott az ügyben: eszerint már júniusban sor került olyan esetre, hogy lövedékek mindössze 15 km-re csapódtak be a lengyel határtól. Egy másik szakértő szerint az, hogy egy lövedék mennyire képes „eltévedni” nagyban függ a technológiától, valamint a korszaktól, amelyből származik.

Szerinte egy ukrán S–300 légvédelmi lövedék például eltévedhet. Természetesen arról sem szabad megfeledkezni tehát, hogy ilyen rendszert kifejezetten támadási céllal az oroszok is bevetnek (bár tehát, ahogy arról a War Zone írt: ilyen céllal ismert orosz eszköz nincs elég közel). Arra viszont az összes szakértő figyelmeztet, hogy jelenleg korai bármilyen következtetést levonni. A lövedéken egyébként akad szériaszám, valamint a gyártás helye is fel van tüntetve, de még ezek ismeretében sem biztos, hogy melyik oldal vetette be ezeket, mivel a háború során mindkét fél zsákmányolt eszközöket a másiktól. Az viszont biztos, hogy az S–300-zal ellentétben Kh–101-et kizárólag Oroszország használja.

Подскажите, от чего это могут быть обломки? #простоинтересно pic.twitter.com/qPmu5mbQhM

— Necro Mancer (@666_mancer) July 16, 2022

A szakértők szerint egyébként a Kh–101 sem feltétlen annyira pontos – elmondásuk alapján az orosz precíziós csapásra képes eszközök az esetek körülbelül 70 százalékában pontosak, és a célkövetőjük híresen rossz a háború kezdete óta. Hozzáteszik még, ha egy lövedék lefordult a célról, akkor vagy instabillá vált, vagy egy másik lövedék találta el, vagy meghibásodott. Azonban bármely esetről is legyen szó, az eszköz valószínűleg a kilövés helyéhez közel zuhan le. Persze akadhat olyan kivételes eset, hogy a lövedék teljesen megbolondul, és elindul a semmibe.

Az ABC még arról is ír, hogy három amerikai tisztviselő szerint az előzetes értékelések arra utalnak, hogy az ukrán erők kedden lőtték ki a végül Lengyelországba csapódott lövedéket egy orosz fegyverre, amely Ukrajna elektromos infrastruktúrát támadta. A tisztviselők névtelenül nyilatkoztak a lapnak, mert nem volt felhatalmazásuk nyilvánosan megvitatni az ügyet.

Mindez egybevág azzal, amiről a The War Zone is beszámol, tehát, hogy nagy valószínűséggel egy eltévedt S–300 lövedékről lehet szó, legalábbis a közvetett bizonyítékok alapján. (Ez önmagában persze továbbra sem magyarázza, hogy ki lőhette ki a lövedéket.)

A The Guardian viszont már arról ír a Reutersre hivatkozva, hogy külön-külön ugyan, de Oroszország és az USA is egyetért abban, hogy a lövedék az ukrán légierőtől származik. Az oroszok szerint ugyanis a határ 35 km-es közelébe nem is irányítottak fegyvert, és a fényképek alapján a roncsokat ukrán S–300-asként azonosították be (szerintük egyébként szándékos provokációról van szó). Joe Biden elnök már korábban is úgy nyilatkozott, hogy a röppálya alapján az eszköz nem érkezhetett orosz területről, de legutóbb már úgy nyilatkozott a NATO-tagoknak, hogy valóban az ukrán légvédelemtől származik a lövedék, amelyet egy orosz eszközre lőttek ki eredetileg.

Frissítés: Mostanra a lengyel miniszterelnök, Mateusz Morawiecki is arról beszél, hogy jó eséllyel az ukrán féltől származik a lövedék, és "szerencsétlen balesetként" aposztrofálta az esetet.

(Kép: Twitter/L B)