A BlackBerry telefonjai legendásak voltak a 2000-es évek második felében, sőt kezdetben még az iPhone, majd a Google okostelefonjainak piaci invázióját is túlélték annak ellenére, hogy a BlackBerry-k esetén a gyártó sokáig ragaszkodott a billentyűzet megtartásához. A mai napon azonban – ahogy azt mondani szokták – lezárul egy korszak, és hosszas nyűglődés után a BlackBerry telefonok örökre megpihennek az elektronikai eszközök Tartaroszában.

A halál beállta

Kevés márkát temettek el olyan gyakran, mint a BlackBerry-t, de a halál ezúttal végelegesnek tűnik. Mint azt a The Verge írja, a mai naptól, tehát január 4-től a BlackBerry saját, házi gyártású szoftverét (BlackBerry 7.1 vagy korábbi verzió, Blackberry 10, valamint a tabletekre tervezett BlackBerry PlayBook) futtató eszközök nem fognak „megbízhatóan működni” a vállalat közleménye szerint. Ez azt jelenti, hogy olyan alapfunkciók válnak megbízhatatlanná, mint a telefonhívás, üzenetküldés, adathasználat, SMS kapcsolat vagy akár a segélyhívás. Viszont az Androidot használó BlackBerry-ket mindez nem érinti, de hamarosan elmondjuk azt is, hogy ez igazából miért nem oszt vagy szoroz a halál beálltának megállapítását illetően.

Diadalút

Az Interesting Engineering hosszabb cikkben szedte össze azokat az okokat, melyek ennek az egykor meghatározó, az USA-ban piacvezető márkának a lejtmenetéhez vezettek. Érdekesség, de ami egyből felmerülne bennünk, tehát az iPhone megjelenése, nincs ezek közt, pontosabban nem közvetlenül felelős a márka bukásáért.

A BlackBerry telefonok sokáig a fontos emberek telefonjai voltak – Barack Obama elnök is ilyet használt, ahogy a legtöbb bankár is, de még az amerikai filmekben és sorozatokban is ezekkel a készülékekkel próbálták ábrázolni, hogy a használója igazi „top dog”. Mindez nem csak látszat volt, a BlackBerry készülékei az Egyesült Államok okostelefon piacának a felét, míg a globális piacnak az ötödét adták 2010-re. Ekkor a cég éves szinten 50 millió eszközt értékesített. A sikernek két záloga volt: az egyik a QWERTY billenyűzet, a másik a rendkívül erős biztonsági háttér. Nem kell azonban túl nagyot ugranunk előre az időben, elég mindössze 6 évet, mivel 2016-ban a BlackBerry bejelentette, hogy leáll az egykor oly ismert termékeinek a gyártásával.

A BlackBerry mögött álló céget, a Research in Motion-t (RIM) két kanadai mérnökhallgató alapította 1984-ben. 2000-ben bemutatták a későbbi ismert termékvonalnak némileg megágyazó BlackBerry 957-et, melyben akadt email-értesítés, valamint internet elérhetőség is, viszont ez még inkább egy fejlettebb személyhívó volt, és ekként is lett reklámozva. 2002-ben jelent meg az 5810, amely már emailezésre is alkalmas telefon volt, nem pedig személyhívó. Az 5810 2G hálózaton működött, és Java-alapú platformot használt, és még egy egyszerűbb keresőfunkcióval is fel volt vértezve. A valódi „okostelefon”, a BlackBerry 7230 2003-ban jelent meg – ennek már színes kijelzője volt, valamint 16 MB tárhelye és 2 MB RAM-ja. A 7230-on PDF, Excel és PowerPoint fájlokat is meg lehetett nyitni.

Ezután a BlackBerry egyet jelentett a vállalati alkalmazhatósággal és a piacvezető biztonsági megoldásokkal. A csúcshoz közel, 2007-ben, a BlackBerry több mint 3 milliárd dollár bevételt ért el, ami 631 millió dolláros nettó nyereségnek felelt meg. A márka olyan biztosan ült a trónon, hogy az uralmát sem az iPhone 2007-es piacra dobása, sem a Google Android 2008-as megjelenése nem ingatta meg. Sőt, a BlackBerry nem is akart beállni a tisztán érintőképernyőket használó eszközök versenyébe, még 2007 után is ragaszkodott ahhoz fizikai billentyűzethez, amit egyébként Steve Jobs az iPhone bemutatásakor a fejlődés korlátjaként mutatott be.

Hibák

Aki megnézi Steve Jobs történelmi jelentőségű bemutatóját, az szinte érezheti a szabadságot, amit az érintőképernyő – egy, az aktuális szoftverekre könnyen rászabható interfész – ad, és amihez képest a billentyűzet kellemetlen kötöttséget jelent csak. Ám ekkor, tehát 2007-ben, és az ezt követő néhány évben még nem jelentkeztek a bajok a BlackBerry háza táján, és vállalati telefonként jó ötletnek tűnhetett a billentyűzet melletti lándzsatörés. A trónfosztás (már legalábbis ami az amerikai piacot jelenti) ekkor még tehát nem is történt meg, aminek az IE cikke szerint az volt az oka, hogy iPhone egyrészt drágább volt, mint a BlackBerry, másrészt 2011-ig az Apple-t exkluzív szerződés kötötte az AT&T-hez. Vagyis egy iPhone beszerzése ezen időpont előtt akár egy relatíve macerás szolgáltatóváltással is járhatott, amit különösen a vállalati ügyfelek nem szíveltek különösebben. Ráadásul ekkor még többen nem szívesen engedték el a jó öreg billentyűket sem.

Hamarosan azonban új szelek kezdtek el fújni. Ezek közül a legviharosabb, hogy a cégek immár lehetővé tették az alkalmazottaiknak, hogy a saját eszközeiket használják a munkához – a BlackBerry pedig ekkor kezdett el felszívódni a piacról, hogy átadja a helyét az Android eszközöknek és természetesen az iPhone-nak – ez utóbbi pedig 2011-ben el is happolta a koronát, és piacvezetővé vált az USA-ban. Ekkoriban kezdett el leesni a tantusz a cégvezetésnél, hogy az emberek érintőképernyőt akarnak, de a 2008-ban bemutatott érintőképernyős BlackBerry Storm bár kezdetben jó eladásokat produkált, de az érintőképernyő lassú reakcióideje miatt közel a teljes eladott készletet visszahívták, és a felhasználók még a cserekészülékeket is visszaadták. Az eredmény? Masszív veszteség.

Azonban nem csak az érintőképernyő jelentőségét, de a piac ilyetén felrobbanását is alábecsülte a RIM – szinte burjánzottak az érintőképernyős eszközök, csak az iPhone-ból jelent meg évente új változat. A piac tehát maga alá temette, láthatatlanná tette a billentyűs, régimódi telefonokat, és hiába próbálta felvenni a BlackBerry a lépést, és váltott 2015-ben Androidra, ez ekkor már tényleg annyit ért, mint halottnak a csók. A számok letaglózó képet mutatnak: 2016 utolsó negyedévében 432 millió okostelefon talált gazdára világszinten, ebből körülbelül 208 ezer volt BlackBerry – ami kimutathatatlan, nulla százalékos piaci részesedést jelent.

Feltámadás?

A cég mára egyébként a kiberbiztonsággal, valamint kritikus események kezelésével és a dolgok internetével (IoT) kapcsolatos szoftvereket forgalmaz. Ezzel együtt megkezdte a márka licencelését külső gyártók számára, és 2020 januárjában a texasi OnwardMobility bejelntette, hogy 5G-s Android BlackBerry eszközöket dob majd piacra valamikor 2021-ben. Mivel már négy nap eltelt 2022-ből, bátran kijelenthetjük, hogy erre nem került sor, és a tervezett készülékekről azóta sem érkezett hír.

(Fotó: Pixabay/RobVanDerMeijden)