A pikkelyes férgek (Polynoidae) a gyűrűsférgek (Annelida) állattörzs soksertéjűek (Polychaeta) osztályának egyik családja, a tengerfenéken kb. 3000 méter mélységben élnek. Az Elvis férgek a mélytengeri, kemoszintetikus alapú élőhelyekben őshonosak, és most a kaliforniai Egyetem és a CNRS-Sorbonne Université által készített új tanulmány célkeresztjébe kerültek.
A kutatás célja, a faj filogenetikai helyének meghatározása volt a mélytengeri pikkelyes férgek körében történt, széleskörű mintavételéből származó DNS-szekvenciák felhasználásával.
A tudósok azért nevezték el Elvis férgeknek ezeket az állatokat, mert irizáló bevonatú, fedőpáncéljuk emlékeztette őket az Elvis flitteres fellépőruhájára. A genetika eszköztárának használatával most kiderítették a négy leggyakoribb faj jellemzőit. Ennek során hivatalosan is azonosították az Elvis férgek négy faját: a Peinaleopolynoe goffrediae-t, a P. mineoi-t, a P. orphanage-ot, és a
PresleyP. elvisi-t.
Az első fajt egy neves tengerbiológus tiszteletére nevezték el, a másodikat az egyik kutató apja után (khm, ő finanszírozta a kutatási erőfeszítéseket), a harmadik egy elismert geobiológus nevét kapta, a negyedik pedig a már említett néhai énekes emlékét őrzi ott, ahol ringat a víz.
A tudósok egy távvezérlésű járművel gyűjtötték be az egyes fajok egyedeinek mintáit az óceán fenekéről. Ez lehetővé tette számukra laboratóriumban is tanulmányozzák a fajokat, ahol fel is tűnt nekik egy ellentmondás. A férgek olyan mély vízben élnek, ahová már ne, hatol le a fény, így lakó- és fajtársaik, a többi élőlény amelyek megosztják velük az élőhelyüket, nem is képesek látni fényes, lila, kék és rózsaszín irizáló héjukat, és persze igazándiból egymást sem, hiszen nincs is szemük.
Ez felveti a kérdést, hogy miért van akkor szükség a színes héjra - a nyilvánvaló okon kívül persze, hogy megkapják érte a király nevét. A tudósok egyelőre nem tudtak válaszolni erre a kérdésre, de azt sugallják, hogy talán létezhetnek odalent speciális biolumineszcens lények, akik keresik ezeket a színeket, és persze képesek észlelni is őket.
A kutatókat a férgek páncéllemezein található bevágások is zavarba ejtették mindaddig, amíg nem skerült lefilmezni a harcukat, melynek során ismétlődően egymásnak rontva igyekeztek kárt tenni az ellenfél védőfelszerelésében.
(Forrás: ZooKeys Képek: ZooKeys)