Az eszközt a Kínai Hajózási Tudományos Kutatóközpont (CSSRC) és a Mélytengeri Pilótanélküli Járművek Állami Kulcslaboratóriuma fejlesztette ki, célpontjai pedig azok az acélból, gumiból és polimer anyagokból készült páncélozott kábelek, amelyek a globális adatátvitel 95%-át bonyolítják le.

A berendezés eredetileg polgári célokra készült – többek között mentési műveletekhez és mélytengeri bányászathoz –, ám potenciális katonai alkalmazhatósága miatt komoly nemzetközi biztonsági aggodalmak is felmerülnek – írja az Interesting Engineering. A tengeralatti kábelek elvágása stratégiai helyszíneken ugyanis, például Guam térségében – ami az amerikai hadsereg második szigetvédelmi vonalának kulcsfontosságú pontja – súlyos zavarokat okozhat a globális kommunikációban, és ezáltal geopolitikai válságot idézhet elő.

A fejlesztőcsapat vezetője, Hu Haolong mérnök kiemelte, hogy az eszköz sikerrel vett számos technikai akadályt, és a mélytengeri, extrém körülmények között is tökéletesen működött. A kínai Mechanical Engineer című szaklapban megjelent tanulmány szerint a berendezés titánötvözetből készült burkolata és olajkompenzált tömítései hatékonyan ellenállnak a több mint 400 atmoszférás nyomásnak, ami 4000 méteres mélységben jelentkezik. A hagyományos vágószerszámok ismerten nehezen boldogulnak az acéllal páncélozott kábelekkel. Ennek megoldására Hu csapata egy 150 mm-es, gyémántbevonatú vágótárcsát fejlesztett ki, amely percenként 1600-as fordulatszámon forog, és gyorsan képes átvágni az acélborítást anélkül, hogy jelentősen felkavarná a tengerfenék üledékét. Az eszköz kifejezetten Kína fejlett merülőjárműveihez, köztük a személyzettel ellátott Fendouzhe-hez („Küzdő”) és az autonóm Haidou sorozathoz készült. Egy 1 kilowatt teljesítményű motorral van felszerelve, amely 8:1 áttételű sebességváltóval kombinálva optimalizálja a nyomatékot (6 Newtonméter), így hatékonyan működik korlátozott energia mellett is. A fejlett helymeghatározási technológiák precíz munkavégzést tesznek lehetővé akár még rendkívül korlátozott látási viszonyok között is.

Bár az új technológia jól tükrözi Kína ambícióit a tenger alatti infrastruktúra területén, a fejlesztők hangsúlyozzák, hogy az eszköz elsődleges felhasználása továbbra is polgári jellegű, különösen a „tengeri erőforrások fejlesztésének” céljait szolgálja. Ugyanakkor a közelmúltbeli nemzetközi incidensek – például az orosz tengeralatti gázvezeték elleni szabotázs – miatt a globális katonai elemzők továbbra is óvatosak.