A mesterséges genom, amely reprodukcióra is képes

2020 / 02 / 19 / Felkai Ádám
A mesterséges genom, amely reprodukcióra is képes
Nagyon sok definíció létezik, de a szintetikus biológia úgy foglalható össze talán a leginkább, hogy a biológiával ellentétben nem csak analizál, tanulmányoz, de konstruál is, tehát bizonyos biológiai rendszereket megpróbál mesterségesen előállítani. Persze rengeteg az átfedés, hiszen az előállítás közben is rengeteg újdonságot tanulhatunk. Emellett a szintetikus biológia gyakorlati felhasználása sem elhanyagolható.

A szintetikus biológia végsősoron tehát életjelenségeket produkáló rendszereket próbál élettelen alkotóelemekből felépíteni. Ezen az úton pedig a német Max Planck Intézet lerakott egy igencsak fontos mérföldkövet.

Az életjelenségek egyike ugyanis a reprodukció képessége. Ez egy esszenciális, igaz nem önmagában álló életjelenség. A vírusok például képesek a sokszorozódásra, ám nincs anyagcseréjük, ezért nem egyértelmű, hogy élőlények-e. Ugyanakkor ez a kérdés egyáltalán azért merül fel velük kapcsolatban, mert tudnak szaporodni.

A Max Planck Intézet tudósai pedig egy olyan rendszert építettek fel, amely képes a reprodukcióra.

A kutatócsoport a szintetikus biológiában megszokott, alulról felfelé építkezés elvét követve próbált olyan rendszert létrehozni, amely kétféle sejtműködést is képes utánozni: a génreplikációt és a fehérjeszintézist. E kettő ugyanis megkerülhetetlen fontosságú bármiféle biológiai rendszer számára, hiszen ezek nélkül sem reprodukció, sem önfenntartás nincs.

A megalkotott rendszer in vitro működik, és szimultán képes a két fent említett folyamatra. A beszámoló szerint a rendszer képes molekuláris komponenseinek szignifikáns részének a regenerációjára. A mostani kísérlet eredménye pedig azért jelentős, mert először sikerült igazán hosszú genomot reprodukálni ezzel a módszerrel.

Mindez a legnagyobb genom esetén 116000 bázispárt jelent, ami már egy igen egyszerű sejt genomja is lehetne.

A következőkben a kutatók már egy olyan rendszert szeretnének, amelyben be vannak „csomagolva” a különböző komponensek, képes a mostani reprodukcióra, de emellett tápanyagfelvétel és a feleslegtől történő megszabadulás is jellemzi – magyarán hasonlít egy valódi sejtre.

Egy ilyen alapsejtet aztán remekül lehet a biotechnológiában használni, például be lehet programozni különböző természetes anyagok előállítására, de akár kiindulópontként is lehet használni még összetettebb élőrendszerek létrehozásához.

(Kép: Flickr/thierry ehrmann)


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.