A mesterséges intelligencia fejtette meg a holt-tengeri tekercsek egyik titkát

2021 / 04 / 23 / Felkai Ádám
A mesterséges intelligencia fejtette meg a holt-tengeri tekercsek egyik titkát
A tekercseket egy beduin kecskepásztor találta meg a Kumráni-hegység egyik barlangjában 1947-ben.

Ezt követően sírrablók és hivatásos régészek szállták meg a területet, és további barlangokat is felfedeztek, ahonnan szintén kerültek még elő tekercsek – a legutóbbi megtalált barlang a 12-es, amire 2017-ben bukkantak rá a kutatók. Eddig összesen körülbelül 900 tekercs került elő, melyeket hosszúkás, fél méternél kicsit magasabb agyagkorsókban őriztek, és ennek köszönhető, hogy relatíve épen maradtak. A tekercsek közül a legfontosabbnak az Izajás tekercset szokták tartani, részben mivel ez a maga 7,34 méterével az egyik leghosszabb, ráadásul egész jó állapotban maradt ránk. Az Izajás tekercs egyébként része annak a kollekciónak, amely 1947-ben bukkant elő, és abból a szempontból is jelentős, hogy az Ószövetség leghosszabb szövege, a teljes Izajás könyve olvasható rajta, és mivel a tekercs Kr. e. 125-ből származik, ez a könyv körülbelül 1000 évvel idősebb minden korábbi, ismert Ószövetségi szövegnél.

Az Izajás tekercseket éppen a fenti okok miatt elég sokan tanulmányozták eddig, de vita tárgyát képezte, hogy egy vagy több írnok jegyezte-e le ezt a textust. A bizonytalanság oka, hogy a kézírás végig az egész tekercsen elég hasonló, olyannyira, hogy lehetetlen volt megmondani eddig, hogy egy ember vetette-e pergamenre ezeket a sorokat, aki menet közben lecserélte az íróeszközét, vagy esetleg több írnok jegyezte le az általunk ismert, legősibb Izajás könyvét. A cikk tárgyát képező kutatás vezetője, Mladen Popović, a holland Groningeni Egyetem professzora úgy nyilatkozott, hogy a szerzők számát firtató kérdésre eddig minden szakértő perdöntő bizonyítékot keresett, például valami jellegzetességet a betűk formálásával kapcsolatban. Ugyanakkor ha több írnok is állt a háttérben, ezek stílusa annyira hasonló, hogy szabad szemmel lehetetlen volt felfedezni a különbséget.

Ezért aztán a professzor és a csapata úgy döntött, hogy nem az emberi szemre hagyatkoznak, hanem a modern technológiát és a statisztikát hívják segítségül. Kiindulási alapjuk is volt, mivel korábban észrevették, hogy a szövegben a 27-es és a 28-as oszlop között kisebb törés látható, és itt egy új „oldal” kezdődik, vagyis két pergamen itt lett egybevarrva. A kérdés tehát az volt, hogy az íráskép nagyon finom különbségei valóban két szerzőre utalnak-e. A cél érdekében felépítettek egy neurális hálózatot, és megtanították arra, hogy képes legyen a tintát elkülöníteni a háttértől, tehát a pergamentől. Ennek az volt a jelentősége, hogy a tinta vonala árulkodik az adott írnok izommozgásáról is, ami személyenként eltérő. A neurális hálózat analízise alapján az Izajás tekercs szövege két különböző írnoktól származik, és az átmenet valóban a szövegben körülbelül félúton fedezhető fel. Az óvatosság kedvéért a csapat extra zajt is adott később az elemzendő adathoz, de az eredmény ekkor sem változott: a két írnok stílusa elég hasonló, de a második betűin kicsit több variáció fedezhető fel. Ezután elvégezték a szöveg vizuális analízisét, tehát bizonyos, a két írnoktól származó betűket egyetlen képbe sűrítve átlagoltak – ekkor pedig már szabad szemmel is látható volt a különbség a kettő között.

Mindennek a jelentősége, hogy többet tudunk részben magukról a tekercsekről, részben a közösségről, amely lejegyezte ezeket – kiderült például hogy ezek az írnokok ugyanazon képzésben részesültek, és csapatban dolgoztak. Ezután pedig sorra kerül a többi tekercs is, így pedig olyan dolgokat tudhatunk meg az azokat lejegyző emberekről, amire a hagyományos módszerekkel esély sem nyílt volna. Kiderülhet például, hogy különböző képzéseket kaptak a különböző tekercseket rögzítő írnokok, így pedig némi betekintést nyerhetünk ezeknek a közösségnek a szokásaiba, valamint abba, hogy miként formálódtak maguk a tekercsek.

(Kép: Wikimedia Commons/Jb344tul)

További cikkek a témában:

Izraelben tízezer évnél idősebb ember alkotta kultúrkincsek kerültek elő Az izraeli régészek állandó harcban állnak a műkincseket fosztogató tolvajokkal, és most szerencsére megelőzték őket, számos ősi műtárgyat megmentve a Holt-tengeri barlangokból.

Thomas Jefferson átírta a Bibliát, de kihagyta belőle Jézus legfontosabb pillanatait Szinte látjuk lelki szemeink előtt, ahogy Thomas Jefferson ollóval pásztázza a Bibliát, és egyesével kivágja a Jézusról szóló részeket. Noha mindez valóban így volt, a történet természetesen ennél jóval izgalmasabb.

Indiana Jones is megirigyelné azt az ereklyevadászatot, amit Jézus fitymájának keresésére indítottak A szent előbőrnek is nevezett szent fityma egyike a Jézushoz fűződő ereklyéknek, mellyel kapcsolatban számos, meglehetősen groteszk történet napvilágot látott a történelem során.


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.