A hagyományos bőrgyógyászati diagnosztika morfológiai alapú, az orvosok azt veszik figyelembe, hogy hogy néz ki a bőr, például piros, hámlik vagy hólyagos. Ezen kívül különböző laborvizsgálatokat, illetve szövettani vizsgálatokat is végeznek. Gyulai Rolland, az SZTE Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika igazgatója szerint

az új diagnosztikai lehetőség arra alkalmas, hogy a szakemberek nagy áttekintésű molekuláris mintázatot kapjanak az adott betegségről. A néhány milliméteres bőrmintákból 500–600 gén mintázatát tudják vizsgálni.

A szakemberek korábban részletesen feltérképezett betegségekhez tudják hasonlítani a bizonytalan, bonyolultabb eseteket. A molekuláris módszerrel egy génexpressziós térkép alapján jól be tudják kategorizálni az adott elváltozást.

Számos olyan gyógyszert használnak a bőrgyógyászatban, amelyek speciálisan egy-egy fehérjére, jelátviteli molekulára hatnak. Ezek akkor működnek a leghatékonyabban, ha alaposan diagnosztizált esetekben alkalmazzák. A projektnek a diagnosztikán túl kutatási célja is van; olyan betegségek mintázatait szeretnék a szegedi szakemberek feltérképezni, amelyek molekuláris vizsgálatát eddig a konzorcium még nem végezte el.

A Skin Science Foundation elnevezésű nemzetközi együttműködésben az SZTE-en kívül mások mellett svájci, német, osztrák, francia és brit partnerek vesznek részt.

Ezek is érdekelhetnek:

A DNS titkai – kvíz a genetika világából Milyen hosszú lenne egy emberi DNS, ha teljesen kinyújtanánk? Mennyi adatot képes tárolni egy DNS-molekula? És igaz-e, hogy egy átlagos élet során keletkező összes DNS együtt akár egy fényévnyi távolságot is elérhet?

Mennyire ismered a csodálatos emberi testet? – kvíz Merüljünk el együtt az emberi test rejtelmeiben!

Kvíz: mennyire ismered az emberi agyat? Igaz, hogy az agysejtek nem képesek regenerálódni, vagy hogy az emberi agy mérete az elmúlt tízezer év alatt csökkent? És azt tudod, hogy milyen maximális sebességgel terjedhet az információ az agy idegpályáin?

(Forrás: MTI)