Ember Most már tudjuk, miként hatott a csernobili atomerőmű-baleset a túlélők leszármazottaira Az eddigi legnagyobb kutatás zárult le azzal kapcsolatban, hogy a sugárzásnak kitett személyek később született gyerekeinek génjeit károsítja-e a radioaktivitás. Ember A génszerkesztés új korszakába léptünk: immár ki- és be tudjuk a géneket kapcsolni Az új CRISPR eljárás képes egy gén kifejeződését szabályozni, miközben magát a gént érintetlenül hagyja – ez egy teljesen új korszakot ígér, ami pont a legjobbkor jött. Tudás Növényből állatba vándorló DNS-t találtak Ez az állat úgy győzi le a növényi mérgeket, hogy a növények saját genetikai védelmét használja fel. A mechanizmust valószínűleg egy vírus vitte át a flórából a faunába, több millió évvel ezelőtt. Ember Történet a gyerekről, akinek egy soha meg sem született férfi volt az apja Az eset még a genetikusokat is megdöbbentette. Ember Önállóan életképes mitokondriumokat találtak az emberi vérben A mitokondriumok a sejtek erőművei, melyek a tápanyagokat energiává alakítják, és a kutatók mindig is úgy gondolták, hogy életük során a sejtjeinkben maradnak, de kiderült, hogy önálló létezésre is képesek. Bolygó Elkezdtük megérteni, miért nem lesznek a bálnák rákosak, holott nagyon is annak kellene lenniük A Peto-paradoxon, hogy épp a nagyobb testű állatok közt fordul elő a rákos megbetegedés jóval kisebb számban, ahol elvileg a leginkább jelen kellene lennie ennek a betegségnek. Most egy új tanulmány segít tisztábban látni az ügyben. Tudás Ősi csontvázak százai közt modern emberek maradványait is rejti a titokzatos Csontváz-tó A Roopkund-tó körüli rejtély csak mélyült, amikor egy analízis során a sok száz régebbi csont közt találtak tizennégy, modern kori csontvázat is. Mit kerestek a titokzatos utazók ezen az elveszett helyen, ahol állítólag egy indiai istennő egykor sötét átkot mondott? Techno A mesterséges intelligencia a sosem élt emberek arcai után már sosem létezett DNS-t is generál Az elmúlt években a mesterséges intelligencia egyre több korábban elképzelhetetlen formájú vagy komplexitású tartalom tömeges véletlenszerű generálásával hívta felt magára a figyelmet. Most már komplett, életképes emberhez tartozó DNS-t is képes hamisítani.   Tudás Kiderült hogyan működik a BIR, a DNS hibajavító mechanizmusa Az élőlények sejtjeinek DNS-éről sejtosztódáskor másolat készül, melynek során előfordulnak hibák is, és a szervezet ezeket kijavítaná, ám ez néha betegségekhez vezethet. A rejtélyes mechanizmus teljes lefolyása eddig ismeretlen volt. Tudás A tudomány világának legfontosabb hírei 2020-ban I. rész 2020 kiemelkedően nehéz és szomorú évének legnagyobb tudományos teljesítménye az egész emberiség Covid-19 vírus elleni koncentrált küzdelme volt. Szerencsére a tudomány egészét tekintve is számos nagyszerű, paradigmaváltó áttörés történt, melyeket több cikkben gyűjtöttünk csokorba. Ember Négy szálú DNS-t találtak az emberi szervezetben, és nem jelent semmi jót A DNS molekulában két vékony szál tekeredik fel spirális alakban, van azonban néhány ritka pillanat, amikor négyszeres spirált képezhet, és ez a furcsa térszerkezet talán az olyan betegségekben is szerepet játszhat, mint a rák. Tudás RNS-DNS molekulaleves keverékéből keletkezhetett a földi élet A vegyészek és molekuláris biológusok által hosszú ideje elfogadott hipotézis szerint a Földön ősi replikálódó RNS molekulák útján, a fehérjék és a DNS előtt keletkezett az élet. Az elméletet először Alexander Rich javasolta 1962-ben, a friss kutatások azonban ellentmondnak ennek. A nemrégiben készült tanulmányok azt sugallják, hogy az RNS és a DNS valójában együtt alakulhattak ki. Ember A DNS-adatok lehetnek a megfigyelés és az elnyomás új eszközei A kínai hatóságok százmilliós DNS-adatbázisa egyaránt bevethető lehet nemcsak bűnözők, de rendszerkritikus ellenzékiek gyors azonosítására is. Az amerikaiak mindeközben önként közzéteszik genetikai adataikat, a hatóságok legnagyobb örömére. De mit jelent mindez a jövőnkre nézve? Bolygó Már 'készülnek' a génmódosított, a klímaváltozásnak ellenálló tehenek Ausztrál zoológusok nemrégiben egyedülálló megközelítést alkalmaztak a probléma megoldására: génmódosítással próbálták megváltoztatni a tehénszőr színét, és ellenállóvá tenni az emlősöket a klímaváltozással szemben. Tudás Egyetlen kromoszóma irányíthatja emlékeink raktározását és előhívását A kutatók évekig tartó keresgélés után megfejtették az emlékek formálódásának molekuláris mechanizmusát.
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.