Az IVO vállalat egy vitatott fizikai teóriára, a kvantált tehetetlenségre (Quantized Inertia/QI) alapozva készített egy hajtóművet. A kvantált tehetetlenség Newton mozgástörvényének adja meg a kvantumfizikai magyarázatát, de több kutató is kritikus ennek kapcsán, és arról beszélnek, hogy ez szembemegy a Newton által bevezetett mozgástörvénnyel.
Akárhogy is, a hajtóművet a Földön már sikeresen tesztelték, ahol képes volt a vákuumból energiát előállítani a QI elmélet felhasználása segítségével, hamarosan pedig éles, űrbeli demonstrációra kerül sor, ami egyesek szerint, ha sikerrel zárul, átírhatja a fizikát is.
Newton első törvénye, a mozgástörvény a következőképpen szól:
“Inerciarendszerben minden test megtartja nyugalmi állapotát vagy egyenes vonalú egyenletes mozgását mindaddig, míg egy kölcsönhatás a mozgásállapotának megváltoztatására nem kényszeríti.”
Habár a törvény gyakorlati felhasználását azóta is számtalan fejlesztés és ipar alkalmazza, egy fizikus szerint az már nem derül ki belőle, hogy voltaképp mi is ez a “tehetetlenség”. Az említett fizikus, Mike McCulloch így 2007-ben bevezette a kvantált tehetetlenség (QI) elméletet, amely a jelenség magyarázatára a relativitáselméletet és a kvantummechanikát ötvözi. A relativitáselmélet szerint ugyanis, amikor egy tárgy felgyorsul, a gyorsulásával ellentétes irányban "Rindler-horizontot" fog látni – ez utóbbi a fénysebességhez és az információhoz kapcsolódik. Ahogy az objektum felgyorsul, az úgynevezett "Unruh sugárzás" is megjelenik. A Rindler-horizont széthasítja a virtuális részecskéket, valódi sugárzássá téve őket.
A QI kulcsgondolata az, hogy a Rindler-horizont hatással van az Unruh-sugárzásra, csillapítva azt az objektum egyik oldalán. Ez egy gradienst hoz létre a kvantumvákuumban, amely a tárgyat a gyorsulásával ellentétes irányba tolja vissza, ezzel magyarázva a tehetetlenséget.
Mindennek a számunkra most fontos gyakorlati jelentősége az, hogy ezen elmélet szerint lehetséges a tolóerő és az energia kinyerése a vákuumból.
Mint arról az Interesting Engineering beszámol, A 2017-ben alapított IVO Ltd. egy olyan tisztán elektromos tolóerő-rendszert fejleszt űrhajókhoz, amely a fent kifejtett elméleten alapul.
McCulloch elméletét azonban széles körben kritizálták, mivel egyes fizikusok szerint mindez ellentmond a Newton által meghatározott mozgástörvényeknek – ám a vállalatnak az ezen elvek alapján felépített Kvantum Hajtóművel (Quantum Drive) állítólag sikerült tolóerőt generálnia a laboratóriumi tesztek során.
Egy interjúban a vállalat vezérigazgatója, Richard Mansell kifejtette, hogy az IVO 100 órán át végzett vákuumkamra-tesztet, amelynek során a Quantum Drive következetesen kis mértékű tolóerőt produkált, ami összhangban van McCulloch QI elméletével. A tesztek során arra törekedtek, hogy az erő ne a hajtómű más aspektusából származzon – például elektrosztatikus erőkből. Az IVO ezek alapján úgy kalkulál, hogy a Quantum Drive végül akár 52 mN tolóerőt is képes előállítani egyetlen watt elektromos árammal.
Egy márciusi sajtónyilatkozatban a cég azt mondta, hogy a hajtómű "korlátlan energiát fog felvenni a Napból a tolóerő biztosításához", ami azt jelenti, hogy a műholdak korlátlan ideig működhetnek, ezzel is csökkentve a bolygót övező űrszemetet. A lenti videóból az is kiderül, hogy a Quantum Drive űrállomásokhoz is felhasználható, ráadásul annyi előnye is van még az eddigiek mellett a hagyományos hajtóművekkel szemben, hogy “rükvercbe” kapcsolható, magyarul az adott űreszköz “lefékezhető” a segítségével.
Az IVO a Quantum Drive rendszert egy SpaceX Falcon 9 rakétával jutatta volna az űrbe még júniusban – ezért ez a hónap hangzik el a fenti videóban is. A vállalat prototípusának fejlesztésében bekövetkezett késések miatt azonban az éles teszt idén októberbe csúszik, amikor is Elon Musk űripari cégének Transporter 9 küldetésével juttatják fel.
Ha a hajtómű valóban beválik, az történelmi jelentőségű lesz, hiszen ez az első olyan hajtómű, ami ezen az elven működik, és ténylegesen ki is próbálták az űrben. Sőt egy sikeres teszt akár a fizika alapelveit is új megvilágításba helyezheti.