Az első lépés nem minden film esetében megléphető, de több nagyobb produkciót is kétségtelenül arrébb raktak. Ez utóbbi oka lehet például, hogy leálltak a járvány miatt a forgatások, de több film egyszerűen csak szépen türelmesen kivárja, amíg a mozik ismét kitárják a kapuikat.

Ezekről itt egy TESCO-bevásárlólista hosszúságú felsorolás, és olyan nagyobb produkciók is ezt az utat követik, mint a Fekete Özvegy, amely májusról került át  november hatodikára, vagy akár a Wonder Woman 1984, amit júniusról agusztus tizennegyedikére pakoltak át.

Ezek mellett viszont több film is elérhetővé vált online az eredeti premier idején.

Természetesen a stúdiók figyelnek, számolják a bevételt, és a mozi jövője a szemünk előtt formálódik.

Ennek leglátványosabb állomása az a „háború”, amely a Universal Pictures és a világszerte mozikat üzemeltető hálózat, az AMC Theatres közt tört ki. Az apropó egy hosszabb, a Wall Street Journalban publikált interjú volt a Universal vezérigazgatójával, Jeff Shell-lel.

Az interjúban a stúdió feje bejelentette, hogy a Trollok a világ körül streamingen elért sikere után a mozik újranyitását követően, a premierkor több formátumban is elérhetővé fogják tenni a filmjeiket.

Magyarán ha ki is nyitnak a mozik, a Universal filmjei továbbra is streamingelhetők maradnak.

Kevésbé meglepő mód ennek nem örült annyira a nemzetközi mozihálózatot üzemeltető AMC vezérigazgatója, Adam Aron, aki nyílt levelet írt a Universalnak arról, hogy ha a mozik kinyitnak újra, a Universal filmjeit nem fogják vetíteni. Adam Aron hozzátette azt is, hogy az intézkedése a bejelentése pillanatától érvényes (ami nem sokat jelent, lévén egyelőre tök üresek ugye a mozik), de ez így marad az újranyitáskor is.

A harcias CEO hozzátette, hogy ez most nem valami üres vagy meggondolatlan fenyegetés.

Adam Aron pedig még tovább is ment: bejelentette, hogy ez a tiltás minden más stúdió filmjeit is érinteni fogja, amely egyoldalúan rúgná fel a vetítésekkel kapcsolatos eddigi gyakorlatot.

Jelenleg tehát itt tart a helyzet, az egyik legnagyobb stúdió átlépett egy nagyon régi határt, amihez az első lökést a járvány miatti intézkedések adták, és kijelentette, hogy az online forgalmazás marad a COVID lecsengése után is. Amire válaszként az egyik legnagyobb mozihálózat kitiltaná az intézményeiből a stúdió műveit.

A hollywoodi viszonyokat egy közepesen sikerült animációs film, a Trollok a világ körül bolygatta fel. Az említett mozi a cikk írásakor 6,1 ponton áll az IMDb-n és 51 százalékon a Metacriticen. Ennél érdekesebb azonban az általa elért eredmény: 100 millió dollárt hozott össze az online forgalmazás első három hetében. Az előzmény, a 2016-os Trollok  egyébként 116,1 millió dollárral zárt a mozikban szintén az első három hét után.

Vagyis a folytatás megközelítette az első film bevételét az első három hétben, ami egy középszerű produkció középszerű folytatásaként igencsak szép eredmény.

A Universal vezérigazgatója éppen erre hivatkozott a fenti interjúban:

„A Trollok a világ körül sikere meghaladta a várakozásainkat, és bizonyítékként szolgál arra, hogy az (online forgalmazás) életképes. Amint kinyitnak a mozik, a filmjeinket mind a két formátumban elérhetővé tesszük.”

Az AMC radikális fellépése, illetve nyílt fenyegetése a többi stúdió felé tehát nem alaptalan. A Warner Bros. például mostanában jelentette be, hogy a Scooby-Doo film, a Scoob május 15-ei premiere nem marad el, csak a Trollok a világ körülhöz hasonlóan streaming platformra vándorol át.

Ha pedig a Scoob is nagy pénzeket hoz, nyilván a Warnernél is elgondolkodnak arról, hogy ne maradjon-e ez a felállás.

Nem csoda, hogy a vitába belekeveredett a NATO is. Pontosabban ha az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéről lenne szó, az némileg érdekes lenne, de a rövidítés ezúttal a National Association of Theater Owners nevű csoportosulásra, vagyis a mozi-üzemeltetők szövetségére utal. Ez utóbbi szerint pedig a Universalnak nem kellene a jelenlegi szokatlan körülményeket arra használnia, hogy szembemenjen az eddigi gyakorlattal.

A NATO érvelése szerint a moziba-járás egy olyan erősen közösségi élmény, amit semmi nem helyettesíthet, és a nézők közül sokan, ha választhatnának (mint ahogy ez jelenleg nem áll a módjukban), inkább moziban néznék meg ezeket a filmeket a streaming platformok helyett.

Ebben pedig azért akadnak megfontolandó érvek. Hiába teljesített jól egy film az online kasszáknál, ebből nehéz messzemenő következtetéseket levonni. Hiszen a bezárkózás miatt olyanok is megnézhették a filmet unalmukban vagy a kölyköket leszedálandó, akik amúgy nem lettek volna kíváncsiak rá, és előfordulhat az is, hogy többen valóban inkább beültek volna a moziba, ha nincs a koronavírus.

Már csak azért is mivel családi filmről van szó.

Persze ugyanígy az is előfordulhat, hogy sokan most fedezik fel, hogy a mozi jó buli, de ha otthon pattogtatjuk a popcornt, akkor olcsóbban kijövünk, mintha a vetítés előtt vesszük meg. És ezekben a pénztárcaérzékeny időben a hasonló extra kiadások elmaradása (ami óriási bevételt hozott a moziknak) sem elhanyagolható szempont.

A lényeg, hogy abban az egyenletben, ami körül most megy a vita, nagyon sok az ismeretlen.

Mindezen kívül pedig természetesen ott a mozi, mint tradicionális intézmény, de ahogy a NATO írta: szokatlan idők ezek.

Ennek megfelelően a Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia (AMPAS) épp most jelentette be, hogy megváltoztatták az Oscarra jelölés szabályait, aminek köszönhetően a 93-adik díjátadón a jelölést nem kötik mozis bemutatóhoz, elég hozzá a streaminges debütálás is.

Az Akadémia hangsúlyozza, hogy az intézkedés csak erre az évre szól.

Mindez nagy változás, hiszen eddig a jelöléshez legalább hét napon át kellett az adott filmet vetíteni Los Angeles megyében. Ezt pedig az olyan hatalmas és pénzzel kitömött vállalatok sem tudták megkerülni, mint például a Netflix.

Persze nem tudni, hogy mi történik az Akadémia „csak és kizárólag erre az évre” vonatkozó elképzeléseivel, ha a mozik a jelenleg tervezettnél tovább maradnak zárva. Illetve ha szezonálisan, a vírus visszatérése miatt kell lehúzniuk a rolót, például ősszel, amikorra több nagyobb premiert is átpakoltak... A jelenlegi tudományos konszenzus szerint ugyanis a vírus évszakonként jelenik meg és tűnik el, mint a megfázást okozó koronavírusok.

Vakcina híján pedig a koronavírus itt fog élni velünk az emberi populációiban, ami teljesen átírhatja a közösségi szokásainkat, tereink és intézményeink használatát.

A stúdiók és a mozik háborúja jelenleg tehát két kérdés körül összpontosul. Az első: a filmeknek van nagyobb szüksége a mozikra, vagy a moziknak a filmekre? Jelenleg úgy tűnik, hogy a filmek köszönik szépen, jól megvannak a vetítőtermeken kívül is. Hogy ez mennyire marad így, ha elmúlik a járvány, arra csak tippelni lehet, de épp erre vonatkozik a következő kérdés: el fog-e múlni egyáltalán a járvány belátható időn belül?

Ez utóbbira pedig jelenleg senki sem tudja a választ.

(Kép: Flickr/Matthew Vortex/Thomas Meijer, Wikipedia, Universal Pictures)