A munkavégzés változásai a kutatók jövőjét is átírják: Mi lesz velük a járvány után?

2021 / 05 / 03 / Perei Dóra
A munkavégzés változásai a kutatók jövőjét is átírják: Mi lesz velük a járvány után?
A tudósok többsége szívesen dolgozna többet otthonról, mint a karantén előtt, és csak egyharmaduk tart attól, hogy a távmunka fenntartása a hatékonyság romlásához vezetne a járvány után. Aczél Balázs, Kovács Márton, Tanja van der Lippe és Szászi Barnabás tanulmányát a PLOS ONE szaklap publikálta.

Newton élete legproduktívabb időszakaként emlékezett vissza arra a másfél esztendőre, amit a Cambridge-et is elérő nagy pestisjárvány elől menekülve vidéki házában töltött. Ekkor írta le például a gravitáció törvényét, ami alapjaiban határozta meg a tudomány fejlődését. De hogyan alakult volna a történet, ha az alkotói magányt digitálisan oktatott általános iskolások, hangoskodó szomszédok vagy napi háztartási tennivalók fűszerezik? Vajon napjainkban is az elszigeteltség lenne a produktivitás záloga?

Egy nemzetközi felmérésben most több mint hétszáz kutató osztotta meg tapasztalatait az elmúlt másfél éves időszakról, amikor a laborok, kutatószobák és könyvtárak helyett főleg otthon dolgoztak. Aczél Balázs, az ELTE PPK habilitált egyetemi docense, Szászi Barnabás, a PPK Pszichológiai Intézet adjunktusa és kollégáik arra voltak kíváncsiak, hogyan látják a tudósok a járvány által kikényszerített új munkaforma hatásait.

A megkérdezettek csaknem fele (negyvenhét százaléka) arról számolt be, hogy a járványügyi karantén alatt csökkent a munkája hatékonysága, míg huszonhárom százalékuk javulást tapasztalt. Ugyanakkor a kutatók negyvenegy százaléka szerint nem változna, huszonkilenc százaléka szerint javulna a hatékonyságuk, ha továbbra is otthonról dolgoznának.

Míg harminc százalékuk attól tart, hogy a távmunka fenntartása a járvány után a hatékonyság romlásához vezetne.

Az eredmények alapján valószínűsíthető, hogy a hatékonyság csökkenését kezdetben az új helyzethez való alkalmazkodás, az online módszertan elsajátítása, illetve a kisgyermekes vagy idős hozzátartozóikat gondozók többletterhelése okozhatta. Az internet-alapú kommunikációs eszközök által biztosított folyamatos elérhetőség miatt a kutatóknál is elmosódtak a munka és a magánélet határai. Egyre inkább saját döntéseiken múlik, hogy mikor, hol, hogyan és mennyit dolgoznak, így az ő esetükben is újra kell definiálni a munka és a magánélet egyensúlyának fogalmát – világít rá a tanulmány.

A kutatók kétharmada azt tartaná ideálisnak, ha a jövőben többet dolgozna otthonról. A távmunkát támogatók nyolcvanhat százaléka úgy látja, hogy ennek adottak a feltételei is. A távmunka kifejezetten segíti az olyan munkafolyamatokat, mint például az adatelemzés, a cikkírás vagy a szakirodalom nyomon követése. Vannak ugyanakkor olyan tevékenységek, amelyek sokkal hatékonyabban végezhetők a laborokban, kutatóhelyeken, ahol

rendelkezésre áll a megfelelő infrastruktúra a vizsgálatokhoz és a csapatmunkához.

Szinte biztos, hogy a járvány után a kutatók körében is megnő az otthoni munka részaránya. A munkaadóknak, egyetemeknek, kutatóintézeteknek ezért kiemelt figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy a tudósok családi helyzetét szem előtt tartva alakítsák ki a munkafeltételeket, emellett a kutatóknak maguknak is törekedniük kell az optimális egyéni megoldások megtalálására. Aczél Balázs, Kovács Márton, Tanja van der Lippe és Szászi Barnabás tanulmánya teljes terjedelmében a PLOS ONE folyóiratban olvasható.

(Forrás, szerző: ELTE, Fotó: Pixabay)

További cikkek a témában:

A digitálisnomád-vízum lett a világ új 'fegyverneme' Mit tehetnek az országok, ha nem jönnek a turisták? Magukhoz csábítják a távoli tehetségeket, a teches cégek pedig táncot lejtenek örömükben.

70 éves nyugdíjkorhatárra, de a járvány után gyorsan regenerálódó gazdaságra számítanak a hazai vezérigazgatók 240 magyarországi vezérigazgató nyilatkozott arról, miként látja az ország közeli és távoli jövőjét: a jó hír, hogy gyorsan felgyógyulhat a gazdaság, a rossz pedig, hogy sokan nem fogunk nyugdíjba vonulni. De mikor lesz eurónk?

A robotok a jövőben sem veszik el a fordítók munkáját egy magyarok által fejlesztett szoftvernek köszönhetően A fordítók munkáját szoftveres megoldásokkal megkönnyítő memoQ egy kis startupként indult, de mára igazi világsikerré vált.


Szextechnológiai innovációk, amiket már ma ki lehet próbálni
Szextechnológiai innovációk, amiket már ma ki lehet próbálni
A virtuális valóság ebben az iparágban például már nem is annyira virtuális.
Szinte egy komplett orvosi rendelőt rak a nadrágzsebünkbe a Withings
Szinte egy komplett orvosi rendelőt rak a nadrágzsebünkbe a Withings
A Beamo képes mérni a szívritmust és a véroxigénszintet, emellett lázmérőként és orvosi minőségű sztetoszkópként is használható.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.