A Nagy Gyűrű egy galaxisokból és galaxishalmazokból álló kolosszális spirál, amelynek az átmérője 1,3 milliárd fényév, kerülete pedig még hatalmasabb: 4 milliárd fényév, így az univerzum legnagyobb ismert objektumai közé tartozik. A Földtől 9 milliárd fényévre, az Ökörhajcsár csillagkép közelében, a 2021-ben a szintén ezen kutatócsoport által felfedezett Óriás Ív (Giant Arc) közelében található struktúra fénye túl halvány ahhoz, hogy szabad szemmel látható legyen. Ha azonban elég fényes lenne, akkor 15-ször nagyobbnak tűnne az éjszakai égbolton, mint a Hold.
Mint azt az egyik kutató, Alexia Lopez elmondta:
"E két rendkívül hatalmas szerkezet egyikét sem könnyű megmagyarázni az univerzummal kapcsolatos jelenlegi ismereteinkkel. És a rendkívül nagy méretük, jellegzetes formájuk és kozmológiai közelségük minden bizonnyal valami fontosat árul el nekünk – de mit is pontosan?"
A fentieknek megfelelően mind a Nagy Gyűrű, mind az Óriás Ív annyira gigantikusak, hogy a csillagászokat arra késztethetik, hogy újragondolják a világegyetem születésének és fejlődésének a régebbi modelljeit – írja a LiveScience a héten bemutatott eredményekről.
A kozmológiai elv szerint “kellően nagy térfogatot tekintve a világegyetem homogén és izotrop. Ez az elv teljesen összeegyeztethető a megfigyeléseinkkel, és a belőle származó elméletek sikerei is igazolják, hogy ez az "axióma" lényegében helytálló.”
Mindez lényegében tehát azt jelenti, hogy a modellezés kezelhetősége érdekében feltételeztük, hogy az univerzum egységes, és a fizika törvényei mindenhol következetesek, ami megfelelt az eddigi megfigyeléseinknek is. Ez az elv azzal is járt viszont, hogy a világegyetem struktúrái nem haladhatnak meg egy bizonyos méretet, körülbelül 1,2 milliárd fényévet. A Sloan Digital Sky Survey adatainak a felhasználásával felfedezett Nagy Gyűrű azonban jócskán túlnyúlik ezen a feltételezett elméleti határon. Magyarán már nem igaz az, amit a fenti idézetben írtunk, tehát az elv már nem egyeztethető össze a megfigyeléseinkkel.
További izgalmas szempont, hogy a Nagy Gyűrű, valamint az Óriás Ív tehát egyaránt az Ökörhajcsár csillagkép közelében található, és mindkettő akkor keletkezett, amikor az univerzum körülbelül fele olyan idős volt, mint jelenleg. Mivel pedig ezek a szerkezetek elég közel helyezkednek el egymáshoz az éjszakai égbolton – mindössze 12 fokra egymástól –, ez akár arra is utalhat, hogy mindkettő egy nagyobb, még hatalmasabb rendszer része lehet.
A Nagy Gyűrű eredete rejtély: a korai elméletek azt feltételezték, hogy ez egy barion akusztikus rezgés maradványa, egyfajta hanghullám a korai univerzumból. A mérete és alakja azonban nem felel meg ennek. Más lehetőségek között szerepel, hogy ez egy kozmikus húr vagy valami teljesen ismeretlen dolog, aminek magyarázatához új modellre van szükség. Mint Lopez nyilatkzott:
“A Nagy Gyűrű és az Óriás Ív, külön-külön és együtt is, egy nagy kozmológiai rejtélyt adnak fel a számunkra, miközben azon dolgozunk, hogy megértsük az univerzumot és annak fejlődését.”
(Kép: művészi ábrázolás a a Nagy Gyűrűről és az Óriás Ívről az Ökörhajcsár csillagkép északi részén, forrás: Stellarium/Central Lancashire Egyetem)