Az ‘Oumuamuát alig két évvel később követte a 2I/Borisov üstökös. Most, 2025. július 1-jén pedig a chilei ATLAS teleszkóp egy harmadik ilyen objektumot azonosított, amely a 3I/ATLAS (C/2025 N1 ATLAS) nevet kapta.

A felfedezés ismét fellendítette a vitákat arról, hogyan lehetne tanulmányozni ezeket a ritka, a Naprendszeren túlról érkező látogatókat. Bár már most is léteznek ilyen célú programok, mint az ESA Comet Interceptor vagy a Project Lyra, ezekkel az a gond, hogy még a jövőben fognak csak elindulni. Egy új tanulmány szerint azonban – amelyet Abraham Loeb, a Harvard asztrofizikusa vezetett – egy már létező űrszonda, a NASA Juno akár most is elfoghatná a 3I/ATLAS-t.

Az elemzés alapján a Juno 2025 szeptemberében a Jupiter közelében hajthatna végre egy olyan manővert, amelynek köszönhetően keresztezné az üstökös pályáját. Ez éppen akkor történne, amikor a 3I/ATLAS 2026. március 16-án mindössze 53,6 millió kilométerre halad el a bolygó mellett. „Ha a Juno pályáját 2,675 kilométer/másodperces sebességgel módosítjuk, képes lehet eltérni a Jupiter körüli pályájáról, és elfoghatja a 3I/ATLAS-t” – magyarázta Loeb.

A Loeb, Adam Hibberd és Adam Crowl (az Interstellar Studies Initiative munkatársai) által végzett kutatás szerint tehát a már meglévő űreszközöket is át lehet alakítani különleges lehetőségek kihasználására. Hibberd hangsúlyozta: egy teljesen új küldetés indítása a 3I/ATLAS felé lehetetlen lenne a rövid felkészülési idő miatt.

„Teljesen nyilvánvaló, hogy egy Földről indított küldetés a 3I-re nem megvalósítható, tekintve, mennyire kevés előzetes figyelmeztetést kaptunk” – mondta.

A Juno eredetileg a Jupiter vizsgálatára készült, a fedélzetén azonban számos műszert hordoz – köztük spektrométereket, magnetométereket és plazmadetektorokat –, amelyek értékes adatokat gyűjthetnének az üstökös összetételéről, aktivitásáról és akár eredetéről is. Az ISO-k (azaz a csillagközi objektumok) tanulmányozása különösen fontos, mivel más csillagrendszerekből származó anyagot tartalmaznak, így anélkül nyújtanak betekintést a Naprendszeren kívüli világokba, hogy oda kellene látogatnunk.

Noha Loeb és munkatársai provokatívan felvetették, hogy a 3I/ATLAS akár mesterséges eredetű is lehet, a jelenlegi megfigyelések inkább természetes eredetet valószínűsítenek. A Hubble Űrteleszkóp adatai szerint a mag sugara kisebb, mint 2,8 kilométer, ami tipikusnak számít egy természetes üstökös esetében.

Akár természetes, akár mesterséges, a 3I/ATLAS alaposabb vizsgálata mindenképpen mérföldkő lehet az űrkutatásban. Ahogy Loeb megjegyezte: az ilyen lehetőségek rendkívül ritkák, és a belőlük származó tudás alapjaiban átformálhatja mind a Naprendszerről, mind pedig a tágabb galaxisról alkotott képünket.