A NASA útmutatója, hogy hol lesz érdemes leszállni a Marson az embereknek

2023 / 10 / 31 / Bobák Zsófia
A NASA útmutatója, hogy hol lesz érdemes leszállni a Marson az embereknek
Például ott, ahol nagy valószínűséggel találnak vízjeget a felszín alatt. A korábbinál részletesebb útmutató született ezekről a helyszínekről.

A NASA Jet Propulsion Laboratory részlege a Planetary Science Institute szervezettel közösen elkészítette a térképet, ami a leendő marsi küldetések lehetséges leszállóhelyeinek kijelölésében nyújthat segítséget az űrügynökség számára, a térkép ugyanis megmutatja, hol találnak nagyobb eséllyel vízjeget a felszín alatt az űrhajósok vagy akár a robotizált missziók űreszközei, így a HLS2 (Mars Human Landing Sites Studies, azaz a marsi emberes leszállóhelyekkel kapcsolatos tanulmányok) felmérésében is szerepet kap. Ehhez hasonló helyszínrajzok már korábban is készültek, de a mostani verzió a legpontosabban mind közül.

A térképet a 2017 óta futó Subsurface Water Ice Mapping (SWIM) projekt keretében hozták létre és ez a negyedik változata: az információkat minden esetben a NASA marsi missziói során gyűjtött adatokra alapozzák. A bolygó felett keringő szondák kamerái és szenzorai által közvetített adatok hatalmas bázisából mára már meglehetősen átfogó kép rajzolódik ki a felszínről és a felszín alatti rétegekről és a vízjég elhelyezkedését is jobban fel tudják mérni a szakértők. A SWIM térképei főként a Mars Reconnaissance Orbiter (MRO), a 2001 Mars Odyssey és a Mars Global Surveyor munkáján alapulnak, és a mostani, negyedik verzió az MRO jobb felbontású kameráinak, a Context Camerának és a HiRISE képalkotó eszköznek a segítségével készült. Ezeknek az eszközöknek a felvételeivel a marsi egyenlítőhöz közelebb tudták megrajzolni a jég határát és az északi félteke környezetét aprólékosabban tudták ábrázolni. A jég elhelyezkedése és mennyisége az új térkép tanúsága szerint egyáltalán nem egyenletes a Marson a középső szélességi fokok közelében, de a jelenség mögött meghúzódó ok egyelőre még ismeretlen a kutatók előtt. A SWIM projekt alapján azonban lehetséges hipotéziseket állíthatnak fel, ami magyarázatként szolgálhat a vízjéggel kapcsolatos eddig megválaszolatlan kérdésekre.

A felszín alatti jég lelőhelyeinek ismerete az emberes marsi missziók alatt rendkívül fontos lesz az űrhajósok számára, mivel az ivóvízellátás megoldásán kívül a rakéták üzemanyagához is szükséges alapanyagot jelenthet. A küldetések landolási helyének meghatározását emiatt részben erre az információra fogják építeni, bár más paramétereket is figyelembe kell venni, például az uralkodó hőmérsékletet (ami nem lehet túl hideg a hosszú távú berendezéshez) vagy a landolásra alkalmas felszíni jellemzőket.

Az interaktív térképen jól látható a kékkel jelölt vízjég-határ és más érdekességeket is lehet találni az ábrák között: háromszögek jelölik a különféle missziók koordinátáit és a körökre kattintva, a bal oldali info menüpont alatt, leírást is olvashatunk a bejelölt formációról. A térképet a NASA tehát a leszállóhelyekkel kapcsolatos döntéseihez is használhatja majd, de az emberes küldetések kezdetére még nem kell a közeljövőben számítani. Az űrügynökség valamikor a 2030-as években tervezi elindítani azokat a küldetéseket, amelyek során űrhajósok közelítik meg a Marsot és keringési pályára állhatnak körülötte, de a leszállás és a bolygó barátságtalan felszínén való hosszabb távú emberi jelenlét megoldása olyan komplex feladatot jelent, amin még sokat kell dolgoznia az űrügynökségnek. A májusi Human to Mars Summiton a Space.com beszámolója szerint Jim Reuter, a NASA STMD (Space Technology Mission Directorate) társigazgatója úgy nyilatkozott, hogy a 2040-ig (az emberes landolás lehetséges dátumáig) hátralevő körülbelül 16 év valójában rendkívül kevés idő a megfelelő technológiák kifejlesztéséhez.

A marsi környezetben való életmódot viszont már most gyakorolja négy önkéntes Houstonban, ahol egy 158 négyzetméteres területű lakóhelyen 128 napja élnek bezárva és a marsi küldetés körülményeit szimulálják, többek között a 22 perces kommunikációs késleltetés, szimulált űrséták, vagyis marsséták, növénytermesztési kísérletek és robotizált rendszerek használata által.

Ha az első telepeseket toboroznák épp a Marsra, jelentkeznél?
23% Igen, azonnal! Óriási dolog lenne, szeretnék a történelem részévé válni!
16% Megvárnám, amíg az első 10 000 ember túlél 1 évet, és a második körre csatlakoznék!
21% Most még nem, de még a mi életünkben ez reális kérdés lesz, és lehet, hogy 30 év múlva már mennék majd...
40% Biztos, hogy nem! Én oltom majd le a lámpát a Földön, soha nem hagynám itt ezt a bolygót!

(Fotó: NASA/CHAPEA crew, NASA/JPL-Caltech/Planetary Science Institute)


Apró, piros objektumok tömege szerepel a JWST felvételein – de a létezésük lehetetlen
Apró, piros objektumok tömege szerepel a JWST felvételein – de a létezésük lehetetlen
A JWST rengeteg kis piros pontot fedezett fel, de ezeket jelenleg bárhogy próbáljuk magyarázni, az ellentmond a most ismert galaktikus evolúciós modelljeinknek.
Ezt látnánk az égen, ha a Földnek is olyan gyűrűi lennének, mint a Szaturnusznak
Ezt látnánk az égen, ha a Földnek is olyan gyűrűi lennének, mint a Szaturnusznak
Nagyon látványos lenne, igaz, a valóságban pontosan így egész biztosan nem jöhetne létre.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.