A Peugeot is felfedezte magában az elektromos gént
2020 / 07 / 02 / Rácz Tamás
A Peugeot is felfedezte magában az elektromos gént
Ahogy egyre inkább áll át elektromosra az autózás, a gyártók sorra fedezik fel történelmükben az egykori villanyos próbálkozásokat. Most a Peugeot jött rá, hogy ők tulajdonképpen mindig is elektromosautó-gyártó voltak.

A kávédarálók, borsszórók és biciklik gyártásával induló, 1810-ben alapított Peugeot 1889-ben készítette el első olyan járművét, amelyet némi túlzással autónak nevezhetünk: egy gőzhajtású triciklit. Az első belsőégésű motoros autójuk 1890-ben készült el, első elektromos autójukat pedig az 1920-as években kezdték fejleszteni.

A Peugeot mérnökei jó eredményeket értek el az elektromos technológiával, ám mai szemmel nézve némileg paradox módon túl későn kezdtek bele a dologba. A benzinmotor intézménye ugyanis nagyjából ekkorra nőtte ki végleg korai gyermekbetegségeit és a gyorsan tankolható, nagy teljesítményű, könnyű belsőégésű motoros kocsik szó szerint állva hagyták maguk mögött az elektromos egyéni mobilitást. A villanymotorral szerelt első Peugeot, a 201-es soha nem került gyártásba.


Peugeot 201: elektromos autó, amely megmaradt prototípus-szinten

A Peugeot szakembereinek erőfeszítéseiből bő tíz évvel később, a második világháború idején még sikerült valamennyit profitálni: a vállalat a nyersanyag- és benzinhiányra reagálva ultrakönnyű, autókat kezdett gyártani. Ez volt a VLV (Voiturette Légère de Ville, azaz könnyű városi gépkocsi), amelyet az egykori Peugeot 201-ben már kipróbált, akkumulátoros elektromos hajtáslánc mozgatott, visszafogott dinamizmussal. A villanymotoros VLV rövid életűnek bizonyult, és a gyártás beszüntetését követően mintegy ötven évnek kellett eltelnie, hogy a Peugeot ismét elektromos autót gyártson.


A cuki de csekély használati értékű Peugeot VLV

80 km-es hatótáv, 36 km/h-s végsebesség: a VLV mikroautó nem sokáig bírta tartani a lépést a piacon a gyorsabb, nagyobb kocsikkal. Mindössze 377 példány készült belőle

A népszerű városi kisautó, a Peugeot 106 1996-ban kapott akkoriban modernnek számító elektromos hajtásláncot. A nikkel-kadmium akkumulátorok 100 kilométerre elegendő energiát tudtak tárolni, a Nyugat-Európa több országában is forgalmazott 106 Electrique végsebessége elérte a 90 km/órát. Hasonló adottságokkal bírt az 1998-ban bevezetett, elsősorban a francia közüzemi szolgáltatók által használt Peugeot Partner Electrique, amelyhez ugyanúgy a technológia akkori legnagyobb szakértője, a Saft szállította az akkumulátorokat, mint a 106-oshoz.


Az elektromos Peugeot 106-osból még ma is fel-feltűnik egy-egy példány az európai használtautó-piacon

A második generációs Partner elektromos változata, elsősorban a francia közművek igényei szerint tervezve

2010-ben aztán elkezdődött az az elektromos menetelés, amely néhány újabb évtizedre bizonyosan meghatározza a Peugeot (és az egész autóipar) fő fejlesztési irányát. A cég piacra dobta a Mitsubishi i-MiEV oroszlános emblémás klónját, a lítium-ion akkumulátoros iOnt és a második generációs Partnert is elkezdték kis sorozatnagyságban elektromos hajtással is gyártani.


A Peugeot iOn - Citroën C-Zero - Mitsubishi i-MiEV ikrek a ma elérhető legolcsóbb használható villanyautók a használtpiacon, két- két és félmillió forint körül már lehet jó akkumulátorral rendelkező, megbízható példányok közül válogatni

A Peugeot elektromos fejlesztő munkája tavaly jutott olyan csúcsra, amit minden konkurense irigyelhet: elvitték az európai Év Autója-díjat új, elektromos hajtással is kapható kisautóikkal, a Peugeot 208-assal. A márka új platform-családját, a CMP építőkészletet már kifejezetten úgy fejlesztették, hogy a belsőégésű motorok mellett a legújabb generációs elektromos hajtásláncokat is tartalmazza, méghozzá úgy, hogy a komponensek se az utastérből, se a csomagtér padló feletti részéből ne vegyenek el extra helyet. Ezzel a fejlesztéssel már a márka azon jövőképének megvalósítását készítették elő, hogy 2023-ra minden típusát villamosított (részben vagy teljesen elektromos) hajtáslánccal szerelje fel.

Erre a CMP padlólemezre épül a Peugeot két első modern villanyautója: a Peugeot e-208 és a Peugeot e-2008, de a Peugeot mellett még jó pár márkát magába foglaló PSA-konszern alaposan kihasználja assetjeit: a DS3 E-Tense elektromos autó és az Opel Corsa elektromos változatának technikája is ugyanebből a lego-csomagból áll össze.


A jelen: az elektromos Peugeot 208 és badge-engineeringgel készült ikertesója, az Opel Corsa a 2020-as Év Autója, elektromos verzióban ez az egyik leghasználhatóbb mai villanyautó, 50 kWh-s akkuval, 300 km feletti hatótávval, többé-kevésbé reális áron

E-2008: a 208-as technikája, divatos SUV-testben

Az elektromos menetelés természetesen nem áll meg a márknál. Az idei év második felében megkezdődik a Peugeot e-Expert kishaszonjármű-család gyártása. Természetesen a cégcsoport más-más emblémával gyártott ikermodellje is megkapja az e-208-ból ismert hajtásláncot kapja, 82, 109, vagy 136 LE csúcsteljesítménnyel, 50 kWh vagy 75 kWh kapacitású akkuval. És mivel épp zajlik a PSA-konszern és a Fiat-Chrysler csoport összeolvadása, a Peugeot-kból ismert elektromos technika hamarosan egészen más márkák modelljeiben is feltűnhet majd.

Ha tetszett ez a cikk, kövess minket a Facebookon is!

 

 


Ezek is érdekelhetnek

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.