Türeci-vel, aki a BioNTech orvosigazgatója is, az AP Hírügynökség készített rövid interjút, ezt foglaljuk most össze. A BioNTech már eredetileg is a rákos megbetegedésekre szeretett volna egy mRNS-alapú oltást kifejleszteni, amely lényegében aktiválta volna a szervezet immunvédekezését a daganatos sejtek ellen, ám a munkálatok közepette érkezett a hír, hogy egy ismeretlen vírus okozott Kínában járványt. A döntés ezt követően villámgyorsan, lényegében egy reggeli felett született meg: az eddigi fejlesztést fel lehetne használni a világjárvány elleni harcban is. Az új fejlesztés beszédes nevet kapott: Project Lightspeed, tehát: Fénysebesség-projekt. Nomen est omen – 11 hónapon belül a britek engedélyezték a cégnek az amerikai gyógyszeripari óriással, a Pfizerrel közösen fejlesztett vakcináját, és egy héttel később az USA-ban is hasonló döntés született. December óta pedig több tízmillió ember szerzett védettséget ennek az oltásnak köszönhetően.
A mainzi székhelyű BioNTech egy relatíve kis cég, és az alelnöke egyébként az a Karikó Katalin, aki a szintetikus mRNS-alapú vakcinák szabadalmaztatója – ez az a technológia, amelyen a cég koronavírus ellen kidolgozott oltása alapul. Karikó Katalinról a lent olvasható cikkünkben írtunk részletesebben.
A vállalat méretéből fakadóan pedig a legnagyobb kihívás a több országot is érintő, kiterjedt klinikai vizsgálatok megszervezése, valamint a globális keresletre szabott, nagyüzemi termelés kiépítése volt. Ezért aztán immár a Pfizerrel együtt egy másik technológiai óriáshoz fordultak segítségért: a kínai Fosun Pharma-hoz. Talán ennyiből is látszik, hogy bár alapvetően német cégről beszélünk, a vakcina kiterjedt nemzetközi együttműködés keretében valósult meg. Türeci pedig ennek megfelelően hangsúlyozza is, hogy épp ezt, tehát az országok együttműködésének a fontosságát tanulták meg ezekben az időkben.
Az interjúban előkerült a hasonlóan mRNS-technológiára épülő AstraZeneca-vakcina is, mellyel kapcsolatban Európában az utóbbi időben kissé megingott a bizalom. Türeci azonban elvetette annak lehetőségét, hogy az oltás kifejlesztése és engedélyeztetése versenyén bárki is levághatta volna a kanyarokat. Elmondása alapján nagyon szigorú folyamatokról van szó, amely akkor sem zárul le, ha az oltást engedélyezték. Sőt ezek a folyamatok jelenleg is zajlanak, és a szabályozó szervek továbbra is megvizsgálnak minden olyan észrevételt, melyek az oltások kapcsán születnek. Egyébként Türeci és kollégái is mind megkapták az oltást, természetesen a saját maguk által fejlesztettet.
Habár a koronavírus rettenetes csapás minden szempontból, a járvány alatt nagyot nőtt a BioNTech értéke, ami megkönnyítheti a vállalat eredeti céljának az elérését, tehát a rákos megbetegedések ellen kidolgozott új eszköz kifejlesztését. A koronavírus elleni vakcina működési elve ma már valószínűleg a legtöbbek számára ismert: a szervezetbe jutott mRNS „utasítása” alapján a sejtjeink olyan fehérjeláncokat gyártanak le, amelyek a vírusra jellemzőek, így az immunrendszer már felkészülten tudja fogadni a vírust. Ugyanez az alapelve a rák elleni vakcinának is, csak ott a szervezetet védelmét nem a koronavírus, hanem a daganatos sejtek ellen aktiválnák. Pontosabban: a rák elleni fejlesztés esetén dolgozták ki először ezt a módszert, amit később felhasználtak a világjárvány elleni küzdelemben. Türeci elmondása szerint jelenleg több mRNS-alapú, daganatos megbetegedések ellen fejlesztett vakcinájuk is van, és ezek pár éven belül eljuthatnak az emberekhez is.
(Kép: Özlem Türeci, wikimedia commons/BioNTech)