A Proteus egy olyan vízalatti kutatóbázis lehet, amilyen egyelőre csak a sci-fiben létezik

2020 / 07 / 23 / Felkai Ádám
A Proteus egy olyan vízalatti kutatóbázis lehet, amilyen egyelőre csak a sci-fiben létezik
A legegyszerűbben talán úgy lehetne leírni a jelenleg még csak tervként létező Proteust, hogy ez lehetne a Nemzetközi Űrállomás vízalatti megfelelője, ahol a kormányügynökségek, magáncégek, illetve különböző egyetemek közösen kutathatnák a tenger mélyét.

A kutatóbázist a Karib-tenger mélyén, Curaçao szigetének közelében tervezik felhúzni. A Proteus a Fabien Cousteau Ocean Learning Center (FCOLC), a Fuseproject, illetve különböző partnerek, mint a Northeastern Egyetem, a Rutgers Egyetem, valamint a Caribbean Research and Management of Biodiversity Foundation közös projektje. Az alapötlet két ember fejből pattant ki: Fabien Cousteau (a filmes Michel Cousteau fia), búvár, valamint Yves Béhar, ipari tervező, a fentebb említett a Fuseproject vezetője. A bázis az egyik legambiciózusabb tengerkutatási projekt jelenleg, amely összesen 372 négyzetméter alapterületű, moduláris felépítésű laborként fog működni.

A Proteuson nem csak kutatásokat lehet majd végezni, hanem alkalmas lesz arra is, hogy a tudósok hosszabb távon a fedélzetén éljenek.

A Proteus kör alakú, kétemeletes épület lesz, mely lábakon áll majd az óceáni aljzaton. A moduláris felépítéséből következően a különböző kabinokban helyezkednek majd el a laboratóriumok, de ezekben lesz kialakítva a legénységi szállás is, valamint a különböző, szükséges helyiségek, mint például az orvosi szoba. A bázisról elérhető lesz az óceáni aljzat is a búvárok számára. A Proteus energiaszükségletét szélenergia, napenergia, valamint az óceán hőenergiájának az átalakítása fogja fedezni. A bázison kap helyet ezen kívül az első vízalatti üvegház, ahol ételt lehet majd termelni. Illetve lesz vágószoba is videofelvételek készítéséhez.

Cousteau és Béhar szerint azért van egy ilyen jól felszerelt, modern tengeralatti bázisra szükség, mivel az óceánkutatás sokkal fontosabb az űrkutatásnál a túlélésünk és a jövőnk szempontjából.

Cousteau és Béhar szavainak súlyt ad, hogy bár víz borítja bolygónk 71 százalékat, az USA National Oceanic and Atmospheric Administration (NOAA) nevű szerve szerint ennek nagyjából 5 százalékában zajlottak kutatások, és kevesebb, mint az ötödét térképeztük fel. Az űrkutatásra nem csak nagyobb figyelem jut, de ráadásul több támogatást kapnak azok a projektek. A Proteus ezt a helyzetet orvosolná, és az elképzelések szerint ez a projekt idővel a világ vizeit lefedő, mélytengeri kutatóbázisok láncává nőhetné ki magát.

Cousteau szerint az ilyen bázisok még idejekorán figyelmeztethetnének a hurrikánok és cunamik érkezésére – két olyan pusztító jelenségre tehát, amelyek a klímaváltozás miatt mind rendszeresebbé válhatnak.

Ám a Proteushoz hasonló bázisok másik nagy előnye, hogy az ott folyó vizsgálatok áttörést hozhatnak a fenntarthatóság-, valamint az energia kutatásban. De akár a robotikában és a gyógyszerkutatásban is. Az állomás nagy előnye, hogy lehetővé teszi a nappali és az éjszakai merüléseket, és a merülések közt nincs szükség órákon át tartó szünetekre sem a dekompressziós betegség elkerülésének az érdekében.

Ilyen szempontból valóban a Nemzetközi Űrállomáshoz hasonlóan működhetne a bázis, vagyis a legénység hosszabb ideig (jelen esetben napokig vagy akár hetekig) tartózkodhatna életvitelszerűen a fedélzeten.

Jelenleg amúgy egyetlen vízalatti bázis működik a világon, ez a 37 négyzetméteres Aquarius, a Florida Keys szigetcsoportnál.

Az Yves Béhar által kidolgozott tervek szerint az állomáson 12 ember élhet, és számukra a felfrissülés is biztosított a különböző rekreációs helyiségek formájában. Illetve ezt a célt szolgálják azok az ablakok is, melyeken a lehető legtöbb természetes fény tud beáradni.

Magáról a dizájnról Béhar úgy nyilatkozott, hogy azt rengeteg minden inspirálta a sci-fitől kezdve a japán moduláris hotelekig. A végleges terv emellett a vízalatti világ egyfajta visszatükrözése is, hiszen a struktúrát a korallok alakja ihlette. Természetesen számba vették a korábbi bázisokból leszűrhető tanulságokat is. Az eddigi bázisok amúgy jellemzően átmeneti építmények voltak, melyeket egyetlen küldetéshez húztak fel. Ezek közül a legismertebbek talán a NASA SEALAB I, II és III kísérleti projektjei.

Cousteau szerint éppen mivel egyetlen célra építették ezeket, az eddigi bázisoknak komoly limitációi voltak, amely egyebek mellett aprócska méretükből is következett. Ugyanakkor a Proteus ezeknek az úttörőmunkáknak az alapjaira épül.

A Proteus esetén fontos lesz a tudomány népszerűsítése is a szélesebb közönség számára, emiatt pedig akad majd streaming lehetőség, valamint létre lehet majd hozni a fedélzeten VR/AR tartalmakat is akár. A most leleplezett tervek amúgy egy fontos lépést jelentenek a projekt megvalósulása felé. A Proteus három év múlva készülhet el, de a világjárvány már most okozott némi késlekedést.

(Kép: Fuseproject)


Autót vennél mostanában? Nézz bele a PLAYER AUTÓTESZT ROVATÁBA!
Minden friss és izgalmas autót kipróbálunk, amit csak tudunk, legyen az dízel vagy elektromos, olcsó vagy luxus, kétszemélyes vagy kisbusz!
Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.