A robottudós szerint valami nagyon nincs rendben a tudományos eredmények zömével

2022 / 04 / 16 / Felkai Ádám
A robottudós szerint valami nagyon nincs rendben a tudományos eredmények zömével
Eve, a Cambridge Egyetem által fejlesztett „robottudós” automatikus szöveganalízist követően próbálta reprodukálni a rákkutatással kapcsolatos tudományos eredményeket – ekkor bújt ki a szög a zsákból.

A tudomány attól objektív és egzakt, hogy nem hit kérdése, hanem az alapját jelentő kísérletek lényege, hogy megismételhetőek, és azonos feltételek mellett azonos eredményt hoznak mindahány próbálkozás esetén is. Legalábbis elvileg. Az előző évtized végén ugyanis futótűzként terjedt a hír a sajtóban (például itt), hogy több híres pszichológiai kísérlet is megismételhetetlennek bizonyult, vagy időnként már az eredmények is a tudósok által befolyásolva születtek. Habár ez sem örömteli fejlemény (különös tekintettel arra, hogy ezek a kísérletek mily mértékben határozták meg az emberképet az előző évszázad második felében), azonban ennél is komolyabb probléma, ha ez a jelenség egyéb területeken is megtalálható. Márpedig sajnos épp ez a helyzet: nagyon sok esetben a tudományos kísérletek ismétlésekor nem a korábbi eredmény jelenik meg. A jelenség olyan elterjedt, hogy emiatt egyfajta tudományos krízisről is beszélnek többen.

Ennek orvoslására született meg Eve, a robottudós a Cambridge Egyetem kutatóinak a vezetésével. A projektet részben a DARPA (az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának kutatásokért felelős részlege) is támogatta, és ebben részt vettek még brit, amerikai és svéd tudósok is. Eve tehát egy olyan rendszer, amely a mesterséges intelligenciát kombinálja a robotikával, és automatikusan, objektíven és rendkívül precízen nézi át a tudományos anyagokat és ellenőrzi a kísérletek megismételhetőségét. A mostani kutatásban Eve a mellrákkal kapcsolatos tudományos eredményekre fókuszált, aminek oka, hogy a rákkutatással kapcsolatos szakirodalom irdatlan méretűre duzzadt, de soha senki nem próbálja megismételni a már lezajlott kutatásokat, így a területen a megismételhetőség kérdése is komoly probléma. Mindehhez járul hozzá az iszonyatos mennyiségű pénz, amely ezekbe a kutatásokba csorog, valamint az érintett páciensek szintén jelentős száma.

Eve a kutatáshoz több mint 12000 tudományos cikket vizsgált át, majd ezekből választott ki 74-et, amelyek fokozott tudományos érdeklődésre tarthattak számot. Ezt követően két (emberekből álló) csapat használta Eve-it, amelyek két különböző sejtvonalon próbálták megismételni a kutatások eredményeit. A kutatás arra jutott, hogy a 74 eredményből mindössze 22 volt olyan, amely esetén ismétléskor is megegyező eredmény született. 43 esetben az eredmény nagyjából megegyezett, de csak úgy, hogy ezt a kutatást az a tudós végezte, aki az eredeti cikket is publikálta. Magyarán 74 kutatásból csak 22 olyan akadt, amely ismétlésének eredménye független volt az azt végző kutató személyétől, és hasonló körülmények esetén hasonló eredmény született. Habár ez nem tűnik túl jó aránynak, de akár összefügghet a kutatók munkamódszereivel és több személyfüggő körülménnyel is, tehát a 22-nél akár több sikeresen ismételhető eredményről is lehet szó. Érdekesség, de az ellenőrzés mellett Eve véletlenül két felfedezést is tett a mellrákkal kapcsolatban.

Ahogy azonban Ross King professzor (Cambridge), a kutatás vezetője fogalmazott a kísérletek megismételhetőségével kapcsolatban:

„Ez különösen hangsúlyos a biomedicinában: ha beteg vagyok, és olvasok egy ígéretes új kezelési lehetőségről, de az eredmények nem reprodukálhatók, akkor honnan kellene tudnom, mit higgyek? Mindez odáig vezethet, hogy az emberek elveszítik a tudományba vetett bizalmukat.”

King professzor szerint azonban az Eve-hez hasonló félautomata rendszerek segíthetnek abban, hogy a kutatásokat érintő, a megismételhetőséggel kapcsolatos krízist felszámoljuk.

(Fotó: Pixabay/simisi1)


Wigner Jenő, a fizikus, aki megteremtette a nukleáris mérnöki tudományokat
Wigner Jenő, a fizikus, aki megteremtette a nukleáris mérnöki tudományokat
A legendásan udvarias tudós neve talán nem a legismertebb a Manhattan terv résztvevői közül, de hatalmas szerepet játszott az az első atommáglya, az első vízhűtéses, plutónium generáló reaktor létrehozásában és a tudomány számos területen hagyott hosszú időre szóló nyomot.
Egész Európából gyűltek össze résztvevők, hogy változtassanak a női vezetői helyzeten
Egész Európából gyűltek össze résztvevők, hogy változtassanak a női vezetői helyzeten
Nincs elég női vezető - egy különleges akadémia változtathat a helyzeten.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.