A program valamennyi késéssel ugyan, de gyümölcsöt hozott: idén május 30-án a SpaceX sikeresen fellőtte a Demo-2 missziót, közel 10 éve az első, embereket is szállító űrhajót az USA területéről. Illetve most először szállított magánvállalat asztronautákat.

A SpaceX látványos sikere némileg elhomályosította a másik vállalat munkálatait, úgyhogy ideje, hogy körbepillantsunk a Boeing háza táján.

A Boeing a szállítást a CST-100 Starlinerrel ejtené meg, amely látványosan különbözik a Crew Dragontól. A repülőgépeiről elhíresült vállalat a múlt héten bejelentette az együttműködését a finn Varjo-val, egy virtuális valóságokat létrehozó startuppal. A Varjo feladata, hogy megalkossa a Starliner fedélzetének fotórealisztikus mását, hogy ebben gyakorolhassanak a pilóták. Ennek az együttműködésnek hála, most mi is megleshetjük, hogy mi vár a pilótákra, ha beszállnak a Starlinerbe:

Az biztos, hogy a Starliner belseje jobban szándékosan sem különbözhetne a SpaceX fejlesztette Crew Dragonétól: a letisztult futurizmus legalábbis nem azok a szavak, amelyek hirtelen az eszünkbe jutnak. A Starliner belülről a leginkább egy szokványos repülőgép belsejét idézi, a Crew Dragon érintőképernyőinek híre-hamva sincs.

Az ennyiből persze nem derül ki, hogy a Starliner mennyire autonóm, de a Crew Dragon letisztultságát nagyban elősegítette, hogy szinte magától jutott el a Nemzetközi Űrállomáshoz, a tesztrepülés alatt összesen csak kétszer, és akkor is nagyon rövid időre váltottak manuális irányítására. (Egyébként amennyiben az érintőképernyő meghibásodna, a Crew Dragon is irányítható a hagyományos módon – karokkal és kapcsolókkal.)

Remélem, nem orrol meg rám a Boeing, ha kimondom, hogy bocs, de szerintem ez marhára nem szexi. Gyorsan mossuk is le a kellemetlen ízt a Crew Dragon belsejével:

Persze a külcsín egy dolog, ne legyünk felszínesek, de azért a nagynevű vállalat amúgy is jócskán a SpaceX nyomában kullog. Jelenleg a legkorábbi dátumuk az emberes tesztrepülésre 2021 áprilisa. Ám még ez a dátum is változhat, hiszen idén áprilisban egy tesztrepülésük (ekkor nem tartózkodtak emberek a fedélzeten) már katasztrofálisan végződött, és nem sikerült összekapcsolódni a Nemzetközi Űrállomással.

A hiba egyébként a szoftver rendetlenkedése miatt következett be, ami azért rossz hír, mert egy sereg biztonsági kód ügyelte elvileg, hogy ilyesmire ne kerülhessen sor. Ráadásul azóta a mérnökök 49 hibát találtak a Boeing szoftverében.

Ezt a tesztet viszont a Boeing mindenképp meg akarja sikeresen ismételni az emberes kilövés előtt (noha ehhez már a legutóbbi hírek szerint a NASA sem feltétlen ragaszkodna). Azonban ennek az új tesztnek még nincs végleges, kijelölt időpontja, pedig az emberes kilövés csakis akkor jöhet, ha ez lezajlott.