A levegőszennyezésnek jelentős hatása van a népesség egészségére, és világszerte a halandóság ötödik vezető kockázati tényezőjének tekintik. Állatmodellekkel végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy a levegőt szennyező anyagoknak való kitettség megváltoztathatja a bél mikrobiomjának összetételét. A coloradoi Boulder Egyetem új tanulmánya Dél-Kaliforniában élő fiatal felnőtteknél vizsgálta a lehetséges összefüggéseket.
A tudósok megállapították, hogy a piszkos levegő belélegzése negatívan befolyásolja a bél mikrobáit, fokozva az elhízás, a cukorbetegség, a gyomor-bél rendellenességek és más krónikus betegségek veszélyét.
Különösen veszélyes a gáznemű, szennyező ózon. A fiatal felnőttek bélrendszerében, akik jelentősebb ózonszinteknek voltak kitéve, kevesebb mikrobiális sokféleséget találtak, és nagyobb mennyiségben voltak jelen, az elhízással és betegségekkel kapcsolatos baktérium-fajok.
Tanya Alderete, integratív-élettani docens professzor elmondta: „Korábbi kutatásainkból tudjuk, hogy a levegőszennyező anyagok egész sor káros hatást gyakorolhatnak egészségre. Ebből a tanulmányból az következik, hogy néhány ilyen hatás a bélben bekövetkező változásoknak tudható be."
Annak feltárására, hogy mi történhet a bélben, a tudósok a legmodernebb, teljes genom szekvenálásnak nevezett technikát alkalmazták, és 101 fiatal felnőtt székletmintáit elemezték dél-Kaliforniában. Számba vették, a vizsgálati alanyok közelében található légmegfigyelő állomások adatait is, hogy kiszámítsák a vizsgálati alanyok ózon, szálló-por és dinitrogén-oxid tekintetében vett, megelőző évi expozícióját.
Megállapították, hogy az ózonban is nagyobb volt a Bacteroides caecimuris nevű faj előfordulása. Ez azért fontos, mert egyes tanulmányok, ennek a baktériumfajnak a magas előfordulási szintjét, az elhízással társították.
Összességében 128 baktériumfajt befolyásolt a megnövekedett ózon-expozíció. Ezek némelyike befolyásolhatja az inzulin felszabadulását, a hormonét, amely azért felel, hogy az izmok cukor formájában energiához jussanak. Más fajok metabolitokat termelhetnek, ideértve a zsírsavakat is, amelyek elősegítik a bélgát integritásának fenntartását és megakadályozzák a gyulladást.
Alderete elmondta: "Az ózon valószínűleg megváltoztatja a bél környezetét, hogy egyes baktériumokat előnyben részesítsen másokkal szemben, és ennek egészségügyi következményei lehetnek, bár ez kisméretű kutatás volt, és volt néhány korlátja is, például a székletminták tekintetében, melyeket csak egyszer gyűjtöttünk be.”
Ezért a tudósok nagyobb szabású kutatásokat terveznek. Megkezdték annak feltárását, hogy a prenatális vagy korai életkori légszennyezésnek való kitettség milyen hatással van a bél mikrobiómjának kialakulására 240 újszülöttnél.
Alderete hozzátette:
"Remélem, hogy ez a munka végső soron befolyásolja a politikai döntéshozókat, hogy fontolják meg a parkok, játszóterek és lakóépületek arrébb költöztetését, a forgalmas utaktól és a nagy szennyezettségű területektől távolabbra."
Remélem több befektetés érkezhet, a levegőminőségi előírások betartatásához vagy akár a túlteljesítésükhöz." Az Environment International folyóiratban közzétett tanulmányt a dél-kaliforniai Charlotte-ban található University of North Carolina és a kaliforniai San Diego-i Egyetem együttműködve készítették.
(Forrás: TechExplorist Képek: Unsplash)