A teljes emberi öntudat talán egy fekete lyukra vezethető vissza

2024 / 05 / 16 / Felkai Ádám
A teljes emberi öntudat talán egy fekete lyukra vezethető vissza
Mi történik, ha Charles Darwin evolúcióelméletét kozmikus (vagy annál is hatalmasabb) léptékben, lényegében magára az univerzumra alkalmazzuk? – Nos, akkor az alapvető kérdéseinkre születnek őrült válaszok, valamint elképesztő következtetések az univerzumunk természetéről.

Az emberi lét egy fekete lyukban keletkezett? Őrült ötletnek tűnhet elsőre, de az a néhány tudós, aki ezt felvetette, lényegében amellett érvel, hogy a tudatos élet kialakulása a kozmikus evolúció elkerülhetetlen eredménye. Ez tehát egy válasz azokra az ősi kérdésekre, miért létezik univerzumunk, és miért teszi lehetővé létezésünket – és ez a válasz ebben a formában az antropikus elvnek felel meg, amely szerint az univerzumnak egyszerűen lehetővé kell tennie jelenlétünket, mivel azért vagyunk itt, hogy az univerzumot megfigyeljük. Ez az elv amúgy szöges ellentétben áll a kopernikuszi elvvel, amely azt állítja, hogy nincs különleges helyünk a kozmoszban.

Minderről dr. Tim Andersen, a Georgia Tech Research Institute vezető kutatója publikált egy cikket, aminek a tartalmát ismertetjük röviden.

Tim Andersen

Dr. Andersen a matematikai doktori fokozatát a Rensselaer Polytechnic Institute-ban (Troy, New York) szerezte, alapképzését pedig a University of Texas at Austin intézményében végezte. Tudományos publikációi közé tartoznak munkák a statisztikus mechanika, fluid dinamika (beleértve egy monográfiát a vortex filamentumokról), kvantumtérelmélet és általános relativitáselmélet területén. Ő az The Infinite Universe című könyv szerzője is.

Mint azt dr. Andersen tehát leírja, a kozmikus infláció elméletében és a multiverzum koncepciójában rejlik az egyik meggyőző magyarázat arra, hogy miért tűnik úgy, hogy az univerzumot eleve finomhangolták, hogy abban az élet (az értelmes, öntudatos élet) kialakulhasson – ezen elmélet szerint ugyanis a mi univerzumunk egy a sok közül, amelyek mindegyike eltérő fizikai törvényekkel rendelkezik.

A multiverzum elmélet ennek megfelelően (különösen Lee Smolin kozmológiai természetes kiválasztódás (CNS) elmélete) azt állítja, hogy az univerzumok fekete lyukakon keresztül “szaporodnak” – eléggé hasonlóan a biológiai szaporodáshoz. Ebben a nézetben a mi univerzumunk finomhangolt paraméterei azért jöttek létre, mert egy természetes “interkozmikus” darwini kiválasztódási folyamat során azok a tulajdonságok maradtak fenn, amelyek elősegítik a fekete lyukak kialakulását. A fekete lyukak azért kapnak ilyen fontos szerepet, mivel minden fekete lyuk egy új univerzum születéséhez vezethet.

A folyamat lényege, hogy azok az univerzumok, amelyek több fekete lyukat hoznak létre, “sikeresebbek” lesznek ebben a kiválasztódási folyamatban, mivel ezek a fekete lyukak új univerzumokat generálnak. Ez tehát éppen olyan, mint az evolúció a biológiában: ahogy az élőlények közül azok maradnak fenn, amelyek jobban alkalmazkodnak a környezetükhöz, úgy az univerzumok közül is azok maradnak fenn és hoznak létre új univerzumokat, amelyek több fekete lyukat képesek létrehozni.

Mi következik mindebből? Az, hogy a mi univerzumunk is egy ilyen folyamat eredménye, ahol a fizikai törvényeink és paramétereink úgy alakultak ki, hogy elősegítsék a fekete lyukak kialakulását, ezáltal biztosítva új univerzumok születését. Így magyarázható, hogy miért tűnik úgy, mintha az univerzumunk finoman hangolva lenne az élet és a fekete lyukak számára – ám a kettő közül valójában a fekete lyukak a fontosak, és az élet ennek egy mellékterméke. Vagyis az univerzumunk paraméterei, mint például az alapvető részecskék tömege és a fizikai állandók, nem feltétlenül az életre, hanem a fekete lyukakra vannak finomhangolva.

Tehát minden fekete lyuk egy új univerzumot hozhat létre, amelynek magjában a szingularitás összenyomott ponttá válik, amely egy új univerzummá tágul. Ebből következik, hogy a mi univerzumunk is egy szülőuniverzum egyik fekete lyukából származik. A fekete lyukak pedig általában hatalmas csillagokból keletkeznek (bár lehet más eredetük is), míg a hatalmas csillagok kialakulása egy, a földi élet számára is fontos elem, a szén jelenlétén múlik. A szén-monoxid a második leggyakoribb molekula az univerzumban a molekuláris hidrogén után, gyakoribb még a víznél is. A szupernóvák által létrehozott gáz- és porfelhőkben a hatalmas csillagok szén-monoxid molekulák közepette alakulnak ki, amelyek hűtőként működve segítik az anyagok összeállását és a csillagok létrejöttét. A szén minden ismert élet alapvető összetevője, ezért az élet valójában a csillagképződés mellékterméke, ami pedig annak a mellékterméke, amire az univerzum fejlődött: minél több fekete lyukat létrehozni.

Mindebből pedig levonható egy másik, nem kevésbé hajmeresztő következtetés is: az univerzumunk is “élőlény”, mivel önfenntartó, összetett és rendezett tulajdonságokat mutat.

(A cikkhez használt képet a DALL-E generálta)


1111 napot töltött az űrben egy orosz űrhajós, de egy rekordot még így sem döntött meg
1111 napot töltött az űrben egy orosz űrhajós, de egy rekordot még így sem döntött meg
Oleg Kononyenko szeptember 23-án tért vissza a Földre, miután több mint egy évig tartózkodott egyhuzamban a Nemzetközi Űrállomáson.
A
A "tradicionális kínai páncélzatot idézi" az új űrruha, amit a kínai űrhajósok viselnek majd a Holdon
A kínai űrügynökség bemutatta az űrruhát, amit az első emberes holdi misszióhoz terveztek. A Kínai Űrhajós Központ munkatársa szerint a ruhát úgy tervezték meg, hogy a kényelem mellett erőt is sugározzon a formatervezésnek köszönhetően.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.