Több diagnózis épül arra, hogy az orvosok így vagy úgy betekintenek a testtünkbe. Egy megoldás a különböző képalkotó eljárások. Egy másik a feltáró műtét. A legújabb pedig, hogy egyszerűen átlátszóra varázsoljuk a karosszériát, tehát a vizsgálandó területet fedő szöveteket.

Ehhez pedig immár varázslatra sincs szükség, mivel egy kutatás szerint egy közönséges élelmiszerfesték átmenetileg átlátszóvá teheti a bőrt, az izmokat és a kötőszöveteket is – így az orvosok műtéti beavatkozás nélkül is megfigyelhetik a belső szerkezeteket. Mindez ma még elképzelhetetlen, új módszerekhez vezethet különböző egészségügyi állapotok diagnosztizálásában és kezelésében, legyen szó a különböző sérülések, vénák, sőt, akár daganatok feltérképezéséről. A hírről a The Guardian cikke számolt be.

A Stanford Egyetem kutatói egy kísérletsorozattal igazolták a meglepő jelenséget. Amikor az egér hasára tartrazint, egy festékanyagot vittek fel, a belső szervei, például a mája és a belei láthatóvá váltak a has bőrén keresztül. Hasonló eredményt értek el az egér fejbőrén is: a festék alkalmazásával az agy vérerei váltak láthatóvá. Figyelemre méltó, hogy a festék lemosása után a bőr visszanyerte az eredeti állapotát, vagyis a folyamat teljesen visszafordítható.

Dr. Guosong Hong, az egyik vezető kutató elképzelhetőnek tartja a módszer humán alkalmazásait – az sem zárható ki szerinte, hogy ez a technika egy nap felváltja az invazív biopsziákat:

“Az orvosok képesek lehetnek daganatokat diagnosztizálni anélkül, hogy műtéti beavatkozásra lenne szükség”

– mondta. De a módszernek ráadásul ennél hétköznapibb haszna is lehet: például segíthet akár egy egyszerű vérvételnél is a vénák megtalálásában.

A jelenség tudományos magyarázata a következő: a biológiai szövetekben a bennük lévő struktúrák, mint például a zsíros membránok és a sejtmagok, eltérő törésmutatóval rendelkeznek, ami miatt az áthaladó fény megtörik – és ezért nem látunk át a szöveteken. Dr. Zihao Ou és csapata a Stanfordon azt feltételezte, hogy bizonyos festékek azonban képesek lehetnek megváltoztatni a szövetek törésmutatóját, körülbelül úgy, mint történik az H. G. Wells A láthatatlan ember című ismert regényében. A kísérlet során használt, erősen fényelnyelő festékek összehangolják a különböző szövetek törésmutatóját, így csökkentik a fény szóródását, és végsősoron tehát átláthatóbbá teszik magukat a szöveteket.

Az egyik legmeglepőbb felfedezés az volt, hogy a sárga ételfesték, amelyet például a Doritos chipsekhez használnak, átlátszóvá teszi a szöveteket a vörös fény számára. Amikor friss csirkemellre vitték fel, a festék csökkentette a fényszóródást, és a szövet perceken belül átlátszóvá vált. Ahogy Dr. Hong kifejtette:

“Általában azt gondolnánk, hogy a festékek átláthatatlanná tesznek dolgokat, például amikor tintát adunk a vízhez. De a kísérletünkben minél több tartrazint adtunk a szövethez, annál átlátszóbbá vált, legalábbis a vörös fényspektrumon.”

Bár az eljárást még nem tesztelték embereken, a kutatók tehát optimisták a módszer jövőbeni lehetőségeivel kapcsolatban. Hong elmondása szerint további fejlesztések, például mikrotűs tapaszok vagy injekciók alkalmazása révén a festék mélyebbre juthat be a szövetekben – ami növeli az átlátszóságot. Ugyanakkor további kutatásokra van szükség annak igazolására, hogy a technika biztonságos – különösen az imént említett, bőr alatti alkalmazás esetén.

A humán gyógyászat mellett mindez a tudományos kutatás különböző területein is hasznos lehet. Jelenleg a tudósok gyakran átlátszó állatokat használnak a különböző betegségek, például a rák tanulmányozására. Az új festék azonban lehetővé teheti a kutatók számára, hogy az átláthatatlanság önmagában ne legyen kizáró tényező, így sokkal több fajjal lehetne kísérleteket végezni.

Egy kapcsolódó kommentárban Christopher Rowlands és Jon Gorecki, az Imperial College London munkatársai hangsúlyozták a festék és a modern képalkotó technikák kombinálásának a lehetőségét, amely lehetővé tenné például a teljes egéragyak vagy a vastagabb szövetek alatti daganatok vizualizálását. Nem mellesleg szerintük, maga H.G. Wells is, aki egyébként szintén biológus volt, elégedetten csettintene a mostani felfedezés mögötti tudomány hallatán.