A történelem leghosszabb éve 445 napig tartott

2023 / 10 / 30 / Bobák Áron
A történelem leghosszabb éve 445 napig tartott
Bár a Föld i.e. 46-ban is pont ugyanannyi idő alatt kerülte meg a Napot, mint bármikor máskor, az év mégis három hónappal tovább tartott.

"A zavarodottság éve" - a források szerint így nevezték az időszámítás előtti 46-ik évet az ókori rómaiak, akik persze akkor még közel sem gondolták, hogy az időszámítás előtt élnek. Az ereje teljében lévő birodalomban, amelynek uralkodóját ekkor már csaknem két évtizede Julius Caesarnak hívták, egészen más naptárat használtak, mint manapság, amelynek kezdetét Róma alapításától datálták. Az évszázadok alatt többször is átalakított római naptárnak egyéb sajátosságai is voltak, például hogy praktikus okokból a szoláris év helyett a holdévhez igazodott.

Ennek a megfontolásnak az alapját a mezőgazdaság adta, így a római naptár sokáig egyszerűen figyelmen kívül hagyta a téli hónapokat: a mindössze 304 napból álló év márciussal kezdődött és decemberrel ért véget, a köztes időszakban pedig nem használták a naptárat. Egészen i. e. 452-ig kellett várni, míg a naptárban megjelent a január és a február, azonban az év még így is csak 355 napból állt, amit úgy orvosoltak, hogy kétévente a 28 napos februárt 23 napra rövidítették, utána pedig beszúrtak egy 27 vagy 28 napos extra hónapot.

Bár ez a számítási rendszer már jóval közelebb állt ahhoz, amennyi idő alatt a bolygónk megkerüli a Napot, ám a római naptár így is eltérésben volt a szoláris évhez képest, hiszen az év valamivel hosszabb lett, mint a szoláris év. Ennek ellensúlyozása a négy tagból álló papi testület, a pontifixek feladata lett volna, azonban a kiigazítás gyakran nem valósult meg. Ez i. e. 46-ra oda vezetett, hogy a naptár már mintegy 67 napos csúszásban volt a szoláris évhez képest, ami magától értetődően számos problémát okozott. Caesar ezt oldotta meg az új, saját magáról elnevezett naptár bevezetésével, ez ugyanakkor elég komoly felfordulással járt: az extra hónap miatt már egyébként is 378 napos évet további 67 nappal meghosszabbította, így a november és december közé beszúrt két extra hónappal az év 445 naposra nyúlt.

A drasztikus lépésnek köszönhetően januártól a naptár meglehetősen pontosan lekövette a szoláris évet, noha az elképzelést egyáltalán nem nevezhetjük forradalmi újdonságnak: az egyiptomi naptár már évezredekkel korábban 365 napra osztotta az évet, amelybe négyévente iktattak be egy extra napot az időeltolódás kiegyensúlyozására. Caesar gyakorlatilag ugyanezt a rendszert vette át, amelynek köszönhetően a naptár már csak 128 évente csúszott volna egy napot a szoláris évhez képest. Ez az akkoriban minimálisnak tűnő eltolódás okozta a Julianus-naptár vesztét is, hiszen XIII. Gergely pápa 1528-ban úgy döntött, hogy ideje tovább csiszolgatni a naptárat, amit a szökőévek pontosításával oldottak meg. A Gergely-naptár beiktatásával a naptári év átlagos hossza 365,25-ról 365,2425-ra csökkent, ami pontosan háromezred napnyi eltérést eredményez évente a szoláris évhez képest. Ez azt jelenti, hogy a jelenleg használt naptárunk 3327 évente tér el egy nappal ahhoz képest, amennyi idő alatt a Föld megtesz egy kört a Nap körül, ami évente egész pontosan 26 másodperc differenciát jelent.

Ez a cikk eredetileg 2022.10.31-én jelent meg a Rakétán.

(Felhasznált források: Webexhibits, Uh.edu, Wikipedia 1, 2, 3, Borítókép: Behnam Norouzi/Unsplash)

Óraátállítás - a sokmillió emberrel végzett évenkénti kísérlet Kinek az ötlete volt a nyári időszámítás bevezetése és az átállás tényleg olyan egészségtelen az emberi szervezetre nézve?


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
Miért nem találkozunk idegenekkel? – A válasz az AI lehet egy félelmetes elmélet szerint
Miért nem találkozunk idegenekkel? – A válasz az AI lehet egy félelmetes elmélet szerint
Egy új elmélet szerint a Nagy Szűrő egy versenyfutás az mesterséges szuperintelligencia és a bolygóközi utazás és letelepedés között – és ebben a versenyben nem állunk épp túl jól.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.