A szűkös erőforrásokkal mindig csak a gond van. Ezért nem (sem) volt a földi sugárzás idejében végtelen rádió- és tévécsatorna, ezért nem (sem) lehetett és lehet egyszerre kétszázféle napilapot kapni egy újságosnál, ezért nem (sem) lehetett megúszni, hogy régen még a telefonvonalon is osztozni kellett a szomszédokkal. Szerencsére ma az "iker" szó hallatán a fiatalabbaknak egy testvér, a fiatalabb és az ezoterika iránt nyitottabbaknak egy csillagjegy jut az eszébe - mozgóképből, rádióból és portálból pedig végtelen van, mert az interneten elfér. Elvileg.

A digitális kornak is megvannak a maga szűkös erőforrásai.

Vannak, akiknek még rémlik, hogy amikor jó húsz éve liberalizálták a magyar domain piacot (merthogy előtte nem volt liberális, és minden kéréshez igazolni kellett, hogy az jogos), jónéhányan maradtak ébren, hogy lecsapjanak a legjobbnak tűnő nevekre. Én a csomo.hu-ért ácsingóztam, azt gondoltam, hogy soha szellemesebb nevet egy nagy ígéretű portálnak, amihez semmit nem tudtam kitalálni, csak a bénácska nevét - de valaki gyorsabb volt. A domain azóta sem az enyém, de biztosan nagyokat könnyeznék, ha nem tettem volna le grandiózus a terveimről azzal kapcsolatban. Persze, azért a domainért valaki fizetett, hogy a nevére vegye, de a twitterezők közül sokan hasonló okokból örültek meg pár napja, amikor úgy tűnt,

megkaphatják, amire hosszú ideje várnak.

A The Verge is megírta, hogy a Twitter az inaktív felhasználóknak küldött levelek alapján arra készül, hogy decemberben felszabadítja a fél éve nem használt felhasználóneveket. Az európai adatvédelmi szabályokra (GDPR) hivatkoztak, de éreztették, hogy nem állnak meg a mi környékünkön, és mindenhol ez fog majd történni - ami érthető, hiszen ha a nevek globálisan ugyanazok, nehéz régiónként máshogy eljárni.

Pont a Verge-ösök kérdeztek rá, hogy mi lesz az elhunytak fiókjaival - és a cég sajtósai válaszoltak is, hogy már dolgoznak azon, hogy legyenek emlék-accountjaik, de egyelőre még nem tartanak ott. Biztosan sok jószándékú hullarabló kezdett el örülni, hogy thomas364832 helyett végre thomas lehet a userneve, de Jack Dorsey-ék, nem telt el egy nap és

gyorsan visszavontak mindent.

Ami remek, mert legalább párbeszédben vannak a felhasználóikkal - és hol máshol lenne kötelező a párbeszéd, ha nem a párbeszédplatformon. Hogy igazuk volt-e? Ki tudja. Ingyenes szolgáltatásoknál - amik persze nem ingyenesek, hiszen pénzzé teszik az adatainkat, de ez más kérdés - érthető lenne, ha nem lehetne stipistopizni. Rárabolni egy menő Gmail címre, aztán semmire se használni? Kirakni egyetlen fotót Instára a @felisten néven, miközben a Balaton Soundon egy bokor tövében milliókat fizetnének a felhasználónévért? Nem biztos, hogy helyes.

Ha egy szolgáltatás népszerű, az ottani usernév szűkös erőforrás.

Nem véletlen, hogy a két és fél milliárd felhasználós Facebooknál a usernév teljesen irreleváns, gyakorlatilag senki sem keres az alapján - pedig azért is kellett, illetve lehetett virrasztani anno. Az Instánál, a TikToknál, a Gmailnél viszont simán elfogadható lenne, ha a névfoglalóknak a kezébe adnánk az adataikat, és elköszönnénk tőlük. A holtaktól is. Adjuk át a rokonoknak az adatokat, találjunk egy helyet, ahol, ha az elhunyt akaratával egyezik, örökké megtekinthetőek a gondolatai, fényképei - de ahhoz, hogy a platformok átláthatósága és értéke megmaradjon, legalább egyszer kelljen belépni félévente. Amolyan életjelként.