A járvány hatására több nemzetközi vadvédelmi szervezet - mindenekelőtt közegészségügyi okokból - kezdeményezte az emberi fogyasztásra szánt vadon élő állat- és növénykereskedelem betiltását, míg mások radikálisabb intézkedéseket sürgettek, nevezetesen a vadon élő állatok tartásának, tenyésztésének, háziasításának és felhasználásának megszüntetését, amely a hagyományos orvoslásra is kiterjed. Egyes szakértők szerint a piacok teljes betiltása azonban nem szolgálná sem az emberek, sem az élővilág érdekét, ráadásul a procedúra megvalósíthatatlan is, mivel figyelmen kívül hagyja a vadon élő állatok kereskedelmének összetett rendszerét. Szerintük nem lenne szabad opportunista módon felhasználni a koronavírus-járványt a vadon élő állatokra vonatkozó globális kereskedelempolitika előírására, ehelyett inkább a vadon élő állat- és növénykereskedelem szabályozásán kellene javítani, közvetlenül az emberi egészségre összpontosítva. Vadon élő állatokat ugyanis világszerte, naponta használnak, és nemcsak húsfogyasztás céljából, hanem mondjuk gyógykészítmények előállításához. Még lényegesebb, hogy a vadállat-és növénykereskedelem milliók számára biztosítja alapvető szükségleteik kielégítését, valamint megélhetésüket például a betakarítás vagy a gazdálkodás során. Az emberek fejében kialakult kép ellenére a vadon élő állatok kereskedelme sokkal több területet érint a trópusi régiókban befogott, illetve értékesített állatoknál, a rendszer ugyanis magában foglalja a szárazföldi, édesvízi és tengeri élőhelyek fajait, beleértve a halászatokat, illetve a fogságban történő tenyésztést. A kereskedelem továbbá egyaránt zajlik helyi és nemzetközi szinten, legális és illegális, fenntartható és fenntarthatatlan módon, generált éves pénzforgalma pedig dollármilliárdokra tehető.

Innen indulhat a következő világjárvány Egy friss jelentés szerint, ha 2020 anomáliának tűnt, akkor jobb ha hozzászokunk, mert a jövőben újabb pandémia jöhet. Ám, hogy miért pont onnan eredhet majd, amit jósolnak, az valójában nem meglepő.

Nem kívánt következmények

Az Oxfordi Egyetem kutatása szerint míg a vadon élő állatok kereskedelmének egy része csökkenti a biodiverzitást és növeli a kialakuló fertőző betegségek kockázatát, a bolygóra és az emberiségre kifejtett hatásuk mégis eltörpül a globális állattenyésztés kockázataihoz képest. A vadkereskedelem a világ számos pontján, többek között Észak-Amerikában, Afrika szub-szaharai térségében, valamint Kínában is fontos táplálékforrást jelent, így a piacok túl szigorú korlátozása országos szintű tápanyaghiányt okozhat (például a fehérje és a B-vitaminok esetén). Ezt a hiányt pedig vagy növekvő haszonállat tenyésztéssel pótolhatnák, vagy hagyják éhezni az embereket.

Mindkét forgatókönyv súlyosbíthatja a környezeti és az egészségügyi kockázatokat.

Mivel az állattenyésztés a biológiai sokféleség csökkenésének és az új fertőző betegségek kockázatának fő mozgatórugója, a helyi állattenyésztés bármilyen növekedése súlyos következményekkel járhat a természet és a közegészségügy szempontjából. Egyes becslések szerint például évente több mint négyszázötven millió kilogramm fehérjére lenne szükség a vadhúsfogyasztás globális pótlásához. Ez világszinten több mint százhuszonnégyezer négyzetkilométernyi extra mezőgazdasági területet igényel (ez majdnem Görögország mérete), és fajok százait sodorhatja a kihalás szélére, különösen Latin-Amerikában, Afrikában és az Egyesült Államokban. A változás továbbá növelheti a fertőző betegségek kialakulásának kockázatát is, különösen a biodiverzitású erdőkben - ide tartozik számos olyan ország, ahol a vadhús-tilalmak a legmagasabb szintű mezőgazdasági terjeszkedéshez vezethetnek.

Azonban, ahogy fentebb már említettük, ha a kiesett vadhúst nem pótolják, akkor emberek milliói maradhatnak elegendő élelem nélkül, az egy főre eső becsült fehérjebevitel pedig számos országban az egészséges szint alá csökkenhet, ami növelheti az alultápláltsággal kapcsolatos krónikus egészségügyi problémák előfordulását. Magyarán a vadhúsfogyasztás betiltása túl nagy árat követelne az egyes vidékeken.

Az ipari állattartás veszélyei

A vadon élő állat- és növénykereskedelmet gyakran olyan halálos járványok kísérik, mint az Ebola és a Sars, melyek kitörésének szempontjából a főemlősök, a denevérek és néhány ragadozófaj jelenti a legnagyobb kockázatot. A kialakulóban lévő fertőző betegségek globális elemzése mégis azt mutatja, hogy a földhasználat kiterjesztése, különösen mezőgazdasági szempontból, a zoonózisos járványok - azaz az állatokról az emberekre terjedő betegségek - legjelentősebb mozgatórugója.

A zoonózisos megbetegedések több mint fele ugyanis a mezőgazdaság terjeszkedésének és intenzívebbé válásának köszönhető.

Azzal, hogy az emberiség folyamatosan egyre nagyobb területet hasít ki magának a természetes élőhelyekből, egyre közelebbi kapcsolatba kerül az élővilággal, ami fokozza az állatról emberre terjedő betegségek gyakoriságát. A legtöbb zoonózisos betegség ugyanis az állatállományokon keresztül terjed. A különféle természetes ökoszisztémák hanyatlása pedig csak elősegíti a veszélyes baktériumok és kórokozók terjedését. Arról nem beszélve, hogy az ipari állattenyésztés ideális feltételeket teremt többek között a madár- és sertésinfluenza kialakulásához.

Az Oxfordi Egyetem kutatói szerint ahhoz képest, hogy megközelítőleg háromezer fajt kizsákmányolunk például halászattal és vadászattal, a vadállatkereskedelem mérete nem ennyire aggasztó. A törvényes keretek között szabályzott rendszerek nem ártalmasak a környezetre, ellenben lényeges részét képezik az ökoszisztéma-alapú gazdálkodásnak. Más részről, a mezőgazdaság terjeszkedése következtében zajló élőhely-pusztulás a legnagyobb fenyegetés a vadon élő populációkra, méghozzá globálisan. Egészen pontosan több mint tizenháromezer fajt fenyeget a természetes élőhelyek eltűnése, 2050-re pedig a globális élelmiszer-termelés hatalmas vadveszteséget okozhat.

A fertőzések melegágya

Egy klasszikus vadállat-piacon az állatok borzasztó körülmények között, rozsdás ketrecekben és mocsokban, szorosan összezárva tengődnek. Sokszor hiányoznak a végtagjaik és nyílt sebektől szenvednek, melyeket vagy csapdázásuk során, vagy szállításkor szereztek. A kereskedők nem bánnak velük kesztyűs kézzel - a ketreceket zsákok módjára dobálják a földre a ki- és berakodáskor. Vagyis az állatok rengeteget szenvednek.

„A kereskedelemben tapasztalható káosz lehetővé teszi a zoonózisok elszaporodását”

– mondja Christian Walzer, az USA Vadállatokat Vizsgáló Szövetségének főállatorvosa. Hozzáteszi, hogy a vadon élő állatok ugyan hordozói bizonyos vírusoknak, azonban természetes körülmények közt nem érintkeznek emberekkel. Nem is betegednek meg, csak amolyan csendes vírushordozók. Ám ha beavatkozunk az életükbe, betörünk az életterükbe, akkor kitesszük magunkat a betegségeknek. Erin Sorrel, a Washington államban lévő Georgetown Egyetem mikrobiológiai és immunológiai kutatóadjunktusa szerint a zoonózisok hetven százalékát vadon élő állatok terjesztik, ide tartozik a HIV, az Ebola és a SARS vírus is, ezek mind vadállatoktól terjedtek az emberekre, és növekvő mértékben fertőznek.

Kudarccal végződött az élő állatok fogyasztásának elhagyására indított kampány Az élő állatok fogyasztásának napjainkban is több kultúrában hagyománya van. A COVID-19 járvány kapcsán szakértők megpróbálták felhívni a figyelmet az életmód veszélyeire, ez azonban süket fülekre talált. Sőt, valahol még növekedett is a húsfogyasztás. De mi lehet ennek az oka?

Szabályozottabb kereskedelmi rendszer kellene

Egyes szakértők szerint a vadon élő állatok kereskedelmének betiltása hasraütés-szerű, és potenciálisan önpusztító intézkedés. Megfelelőbb válasz lenne a piaci szabályozás javítása, különös tekintettel az élő állatokra, melynek magában kellene foglalnia a közegészségügyi és állatjóléti aggályok teljes körű megfontolását annak biztosítása érdekében, hogy alacsonyabb legyen a jövőbeli zoonózis típusú járványkitörések kockázata. Ezt úgy lehetne elérni, hogy a legveszélyeztetettebb fajokra összpontosítunk, nagyobb hangsúlyt fektetünk a piacon uralkodó körülményekre, így például az egészségre és a biztonságra, valamint rendszeresítjük a higiéniai- és állat-egészségügyi ellenőrzéseket. (Az új gyakorlatok a már kialakult, az élő állatok légi szállítására vonatkozó előírásokra, valamint normákra támaszkodhatnának). A tiltásokhoz hasonlóan minden új vagy módosított szabályozás körültekintő végrehajtást igényel, szerencsére manapság már léteznek úgynevezett "intelligens szabályozások", amelyek segíthetik a folyamatot. Ez biztosíthatja, hogy az új intézkedések alkalmazkodjanak a helyi kultúrához, és ösztönözzék a helyieket, beleértve a kereskedőket, vásárlókat és a bűnüldöző szerveket a megfelelésre. A szabályozás ilyen módon történő kidolgozása a törvények nagyobb szintű betartását eredményezné, mintsem, hogy aláásná azokat, és ezáltal fokozná az illegális kereskedelmet.

További cikkek a témában:

Gyorsétterembe járni már nem is olyan egészségtelen, a Burger King penészes hamburgere ezt üzeni Így néz ki egy természetesen viselkedő burger egy hónap után, ha nincs teletömve tartósítószerekkel - ezt szerette volna bemutatni az étteremlánc a provokatív, penészedő hambugert szerepeltető reklámmal.

Mi történne a Földdel, ha lemondanánk a húsról? Az elmúlt hatvan évben világszerte négyszeresére nőtt a húsfogyasztás: csak Magyarországon egy ember egy nap százhetvenhét gramm húst eszik, amivel jóval a világátlag felett vagyunk. A kutatók ezért kiszámolták, mi történne, ha az USA-ban eltűnne a hús az étrendből.

"Szeretném, ha még legalább tíz évig fogyasztanánk állati eredetű húst, de a jövőnket nem ebben látom" Elképesztő ütemben nő a növényi eredetű élelmiszerek iránti kereslet, különösen a vegaburgereké. De vajon kik a fő fogyasztók, min megy a vita az EU-ban, és egyáltalán: mit érdemes tudnunk a huszonegyedik század húspótlóiról?

(Fotó: Getty Images Hungary, Unsplash/Natalie_Ng, Jo-Anne McArthur)